Rézbánya tetején várják a régészeket Afganisztán ősi ékszerei
2011. november 22. 08:35
Gazdasági kényszer sürgeti a jelentős preiszlám kori leleteket rejtő kelet-afganisztáni lelőhely feltárását, ugyanis csak a munka végeztével nyithatják meg az alatta nyújtózó, hatalmas bevétellel kecsegtető rézbányát.
Korábban
A Mes Aynaknál folyó ásatások eddig három buddhista kolostort és egy szobrokkal, érmékkel, reliefekkel és faldarabokkal teli rézbányát tártak fel, ami önmagában elég ahhoz, hogy minden idők egyik legjelentősebb afganisztáni lelőhelyévé tegye a területet.
A Kabultól 35 kilométerre délre levő hegységben 2009 óta először találtak ékszereket. A szakemberek szerint még legalább három kolostor maradványát rejtheti Mes Aynak, amely ezzel a baktriai kincseiről elhíresült Tillya Tepéhez felzárkózva az afganisztáni régészeti panteon újabb emléke lehet.
Logar tartomány régészeti leletei az i.sz. 1-7. századra keltezhetők. A területet először a kelet-iráni nyelvű nép, a kusánok majd a heftaliták népesítették be, később pedig a muzulmánok vették birtokba Afganisztánt. „Az arany, a falfestmények és a szobrok mind-mind azt mutatják, hogy az itt élők nagyon gazdagok voltak” – magyarázta Hans Curvers vezető régész.
A most felfedezett – aranyból készült medálokat, ékszereket és drágaköveket tartalmazó – kincslelet áldás, de egyben átok is az afgán kormánynak, amely elszántan küzd azért, hogy ásványkincseit pénzzé téve erősítse több sebből vérző gazdaságát. A régészeti lelőhely egy jelentős rézbánya felett helyezkedik el, amelyet egy kínai cég vásárolt meg három évvel ezelőtt. A hárommilliárdos vételár Afganisztán legnagyobb befektetésének számít, igaz, állítólag ehhez kellett a korrupt bányászati miniszter is, akit 30 millió dollár fejében sikerült jobb belátásra bírni.
A privatizációból az afgán kormány markát évi 350 millió dollár üti – ez Kabul adóbevételének 20 százaléka –, de a régészeti munkálatok miatt a bánya még nem üzemel. Ehhez fel kell tárni az összes leletet, s folytatni a szovjet érában telepített taposóaknák felszámolását, amivel 2014-re végezhetnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap