2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az angol történelem mítoszai

2011. október 26. 15:39 BBC News

Normann invázió, dicsőséges forradalom, második világháború - csak néhány azon jelentős történelmi esemény közül, amelyről tévhitei vannak az átlagos brit állampolgárnak. A mítoszrombolásra egy brit történész vállalkozott legújabb könyvében.

Az olyan sorsfordító történelmi események, mint amilyen a 11. századi normann invázió, az 1688-as dicsőséges forradalom, illetve a 18. században kitört amerikai forradalom, a nemzeti mítoszok sorát gyarapítják, ennélfogva számos olyan tévképzet él az emberek fejében, amit szinte lehetetlen megváltoztatni. Erre a lehetetlenre vállalkozott Simon Jenkins, a Short History of England című könyv szerzője, aki tiszta vizet akart önteni a pohárba, ezért összegyűjtötte a legnagyobb tévedéseket.

Az 1066-os normann hódítással kapcsolatban gyakran elhangzik az a végletekig leegyszerűsített megfogalmazás, hogy a „jó” angolszászok harcoltak a „rossz” normannokkal, a hastingsi csata pedig úgy dőlt el, hogy egy nyílvessző Harold angolszász hős szemébe fúródott. Harold azonban dán felmenőkkel bírt – emlékeztet Jenkins –, ráadásul Hódító Vilmos sem volt francia, Rollo normann vezér fia volt, akinek Normandiát Együgyű Károly adományozta 911-ben – mindez pedig azt jelenti, hogy Harold és Vilmos is viking származású volt. Harold halála ráadásul sokkal borzalmasabb volt annál, mint ahogyan azt a krónikák lefestik: állítólag olyan sérülést szenvedett a csatában, hogy szeretőjét kellett hívni a holttest azonosításához.

Az 1415-ös agincourti csata – amelyet Trafalgarral és Waterloo-val említenek egy lapon – egyértelmű angol győzelme kapcsán sok kétely merül fel. V. Henrik angol király ugyan hősnek kijáró ünneplésben részesült az észak-franciaországi diadal után Londonban, de további öt év kellett ahhoz, hogy a troyes-i egyezményben a franciák elismerjék vereségüket, Henrik pedig diadalittasan bevonuljon Párizsba. A békét azonban nem sikerült megtartani, mivel az angol uralkodó nem engedhette meg, hogy a hadseregét tovább állomásoztassa a kontinensen.

A dicsőséges forradalom nevével ellentétben korántsem volt dicsőséges. A katolikus uralkodó, II. Jakab 1685-ben került hatalomra, de három év elteltével Franciaországba menekült. Az uralkodóváltás – amely során a protestáns Orániai Vilmos került Anglia élére – békésen zajlott; az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a vértelen puccsra csak azt követően kerülhetett sor, hogy Jakab gyakorlatilag kapitulált: az Orániai Vilmos vezette hadsereg lerohanta az országot, de a 463 hajóból álló rajt, illetve a 40 ezer katonát a közhiedelemmel ellentétben nem a parlament hívta be.

A szerző szerint komoly csúsztatás, ha valaki azt állítja: a britek nyerték meg a második világháborút. Több feljegyzés szerint ugyan Nagy-Britannia egyedül szigetelte el Németországot, ami talán igaz lehetett 1941-42-re – húzza alá Jenkins – de semmi esetre sem 1945-re, amikor Sztálin és Roosevelt Jaltában gyakorlatilag felosztotta a világot. A háborúban elesetteknek azonban csak a 2 százaléka volt brit (375 ezer katona, 60 ezer civil), míg a szovjet áldozatok az elhunytak 65 százalékát tették ki.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár