Újra morajlik a világ legpusztítóbb vulkánja

A bátor indonéz farmerek általában semmibe veszik az evakuálásra felszólító parancsot, de a Tambora-hegy lábánál élőknek nem maradt választásuk, miután a pusztító vulkán újra – szó szerint – hallatott magáról.

A világtörténelem leghalálosabb vulkánkitörését itt, 1815-ben jegyezték fel: 90 ezren estek áldozatul a Tambora féktelen pusztításának. Amikor a tűzhányó működésbe lépett, egy 11 kilométer széles, egy kilométer mély krátert hagyott maga után, s körülbelül 400 millió tonna kénes gázt szabadított fel és lövellt az égbe, amivel „nyár nélküli év” köszöntött Európára és az Egyesült Államokra.

Ez sokkal nagyobb emberveszteséget és anyagi károkat okozott, mint a jóval ismertebb 1883-as indonéz (Krakatoa) katasztrófa. A Tambora azonban meg se közelítette a Krakatoa ismertségét, mivel akkoriban igen nehézkes volt a hírközlés, az eseményről csak a lassan forduló tutajok adhattak hírt. 1883-ban azonban már működött a távíró, Krakatoa pedig a világ egyik legelső globális híre lett.

A 240 milliós, 17 ezer szigetből álló ország aktív vulkánjai – Merapi, Kelut – esetében a földművelők csak a határozott hatósági intézkedések láttán csomagolnak, s a lehető leghamarabb visszatérnek a veszélyeztetett területekre. Tambora esete más: a vulkán baljós története már korábban elültette az emberekben a félelem érzését.

Az aktivitásra utaló első jelekre idén áprilisban lettek figyelmesek a hatóságok, amikor a vulkán a hamut és füstöt 1400 méter magasra lövellte fel. A narancssárga riasztás megtette a hatását, noha csak a kráter három kilométeres övezetében élőket kellett evakuálni. Sok emberen így is a pánik lett úrrá, s már a veszélyzónán kívül élők is csomagolni kezdtek. „Arra kértük őket, hogy térjenek vissza, műveljék földjeiket, küldjék a gyerekeiket iskolába; most nehéz időket élünk” – tájékoztatott a jelenlegi helyzetről az egyik közösségi vezető.

A nyolcvanas évekig csak nagyon keveset lehetett tudni a Tambora globális hatásáról, mígnem Grönland egyik 1816-ra datálható rétegében nagy számban előforduló ként fedeztek fel – mondta el Jelle de Boer geológus, a Volcanoes in Human History: The Far-Reaching Effects of Major Eruption című munka társszerzője. A gázok vízgőzzel keveredve savat alkottak, amely több évig az atmoszférában maradt. A hőmérséklet világszerte csökkent, visszaesett a termelés, sok helyen pedig éhínség tombolt, de az Egyesült Államok északnyugati partján még júliusban is hóesésről számoltak be.

A megkérdezett szakértők közül senki sem számít arra, hogy megismétlődhet 1815. De Boer szerint csupán Tambora „kistestvérének” születésének lehetünk tanúi, amikor a magmatizmus során a magma mozgásának következtében új vulkán alakul ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?