Gagarin diadalmenete Magyarországon

Kocsis Piroska, a MOL főlevéltárosa tanulmányában 1961 egyik legfontosabb közéleti eseményét, Jurij Gagarin magyarországi útját vizsgálta. A szovjet asztronauta látogatása igen fontos pillanat volt, mert Gagarin egy személyben testesítette meg mindazt, amit a szocialista blokk láttatni akart magáról: a vélt technikai fölényt és diadalt, ugyanis a szovjet katonatiszt 1961. április 12-én első emberként jutott ki az űrbe. A fiatal, jóképű és szerény űrhajós a sikernek köszönhetően „két lábon járó propagandafegyver” lett, az elvhű kommunista űrutas mindig feltétlenül kiállt hazája rendszere mellett. A látogatás három napja alatt Magyarországon Gagarin-láz tombolt, az asztronauta sokkal több ember számára volt szerethető, mint a fennálló rendszer.

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961. június 6-án tartott ülésén döntött Gagarin meghívásáról. A döntéshozók tudatosan időzítettek, amikor augusztus 20-a alkalmából három napos látogatásra hívták az űrhajóst. Miután a magyar politikai kérésre kedvező válasz érkezett, hosszas tanakodás után egy laza programot jelöltek ki a fontos vendégnek. A Népszabadság, az MSZMP lapja 1961. augusztus 16-án a címlapon tudatta Gagarin látogatását Magyarország népével; Budapestet már az űrhajós érkezését megelőző napon feldíszítették.

A szocialista tábor hősének gépe augusztus 19-én szombaton, reggel 9 óra 40 perckor landolt Ferihegyen, ahol már hatalmas tömeg és hivatalos delegáció várta. Először Marosán György és Kállai Gyula részesítette elvtársi csókban a megilletődött asztronautát. A fogadáson tiszteletét tette az MSZMP vezérkarának jelentős része, jelesül Biszku Béla, Fock Jenő, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Gáspár Sándor és Szirmai István. Kádár János nem volt jelen, a tájékoztatás szerint éppen nyaralását töltötte, viszont felesége táncolt a későbbiekben Gagarinnal.

Szombat délben hivatalosan fogadták a Parlament épületében a szovjet asztronautika hősét, aki a délutáni nagygyűlésen személyesen is felszólalt 200 ezer ember előtt, méltatva a szovjet űrkutatást. Vasárnap, 1961. augusztus 20-án Gagarin a vidéki Magyarországot tekintette meg. A szovjet asztronauta ellátogatott a szocialista mintatelepülésre, Sztálinvárosba, valamint tiszteletét tette Pécsen és Komlón is. Visszafeléút az űrhajós szerelvénye Sárbogárdon és Dombóváron is megállt.

Hétfőn, augusztus 21-én Gagarin még egy sajtótájékoztatón vett részt a Szabadság sétahajón, majd találkozott a magyar fegyveres erők képviselőivel. Az első űrhajós hivatalos programja lezárultával visszatért a repülőtérre, és hazatért, látogatásáról viszont hosszú hónapokon át beszéltek. A hivatalos magyar sajtó a látogatás minden pillanatát rögzítette szóban, képben és írásban.

Gagarin látogatása jó példája annak, hogy egy külföldön és belföldön egyaránt elszigetelődött rendszer hogyan próbált kitörni a szovjet propaganda élő jelképének segítségével.

Kocsis Piroska teljes cikke az ArchívNet legújabb számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?