Interneten a legkorábbi teljesen magyar nyelvű térkép
2011. augusztus 23. 09:40
A szakirodalom szerint "valószínűleg a legkorábbi teljesen magyar nyelvű" térképet Kovács János (1700 k.-1764), az első magyar nyelvű földrajzi, leíró statisztikai munka, "Az esztergomi érseket illető jószágoknak geographica-topographica descriptiója" című mű szerzője készítette - mutatta be a különlegességet Török Enikő a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Korábban
A keleti tájolású lap két térképet tartalmaz, melyek két Pozsony megyei település, Páld (Pavlice, SK) és Kisgeszt (Hoste, SK) határvonalait ábrázolják. A szerző a lap két felső sarkában leírást is ad a határvonalakról:
„Ezen felső delineatio Geszt nevű helségnek az ő mappája, a melbűl kitetzik, hogyan Nagy-Mátsiddal [Nagymácséd, ma Veľká Mača, SK], Szereddel [Sereď, SK] és némel részint majtini [Majtény, ma Majcichov, SK] határral az Sárd folyásánál (melly ezen helségeket Geszttűl hasittya) napkelet felűl határoz. Etak felűl penig, szántóföldek és barom elő mező kőzőtt egyedűl Majtinnyal, onnand kezdvén (tudnyiillik) az régi szőlők árkánál, dél és nap-nyugta kőzőtt egész a Dudvágig Abráhámmal (melly tájka jobb részint pör alatt vagyon) az nevezett vizen penig által menvén szántó főldek kőzőtt dél felé egész az Sárd folyásáig ugyan megnevezett Abráhámmal. Minden szegletek penigben egymástul mennyire legyenek, kőzben kőzben főltett ől számok kijelentik.”
A határvonalakat a rajzon pontsor jelöli, a töréspontok között – ahogy Kovács is írja – az egyes határszakaszok ölben megadott hossza szerepel. Kisgeszt és Ábrahám (Abrahám, SK) között, ahol a határ vitatott volt, sárga sáv látható.
A másik térképről ez olvasható: „Az alsó delineatio Páldi helségnek az ő mappája, az melbűl az szomszédok kitetzenek, ugymint étzak és napnyugott kőzőtt határos Vődrőd [Vedrőd, ma Voderady, SK] névű helséggel, a kitűl is gyakor hányott főldi határokkal sequestraltatik, melly határoknak egymástol lévő distantiojja, fől tett numerusokkal meg jegyeztetett. Onnand étzak és napkelet kőzőtt határos majtini szántó-földekkel, kik kőzőtt is még mind eddig, tsak egy helett vagyon kettős hányott határ fől állittva. Továbbá napkelet és dél kőzőtt egy győp mentiben Abráhámmal, nem külömben az posványságon által menvén Puszta Fődimessel [Pusztafödémes, ma Pusté Úľany, SK] tsupán szántó földek kőzőtt valameddig az ország uttyánál tarkonyi határt elérvén ugyanzon szántóföldek kőzőtt etzak felé térne (melly tárkonyi határt német-gurabiak [később Magyargurab, ma Veľký Grob, SK] birják), ezek kőzőtt mindenűtt kettős határok egymás ellenében az utnak két szélein, találtattnak.”
A szövegben említett határhalmok a térképen is megtalálhatók: Páld és Vedrőd között, egy darab a majtényi határnál, és kettős halomsor a „tárkonyi” határnál. Az utóbbin vezetett az országút, így annak mindkét oldalára emeltek határhalmokat. A „Tárkony” elnevezés feltehetően elírás lehet, mivel Németgurabnak Tárnok nevű külterülete volt azon a helyen.
Kovács János a jénai egyetemen tanult (1730), Bél Mátyás és Mikoviny Sámuel munkatársai közé tartozott. A Notitia ötödik kötetéhez ő készítette Moson vármegye térképét. Mérnöki, térképezési munkákat – leggyakrabban határ- és birtokfelméréseket – végzett Pozsony megyének, az Esztergomi Érsekségnek, továbbá különböző egyházi és magánföldesúrnak, valamint a Magyar Kamarának. Például lemásolta Johann Jakob Marinoninak az osztrák-magyar határ egy szakaszát ábrázoló térképét.
Az Országos Levéltárban még egy magyar nyelvű térképét őrizzük, mely a Nyitra megyei Újlehota (később Újszabadi, ma Nová Lehota, SK) és Podhrágy (később Kővárhely, ma Podhradie, SK), azaz a nagytapolcsányi és temetvényi uradalom közti határvonalat ábrázolja. A nyugati tájolású térképen rövid jelmagyarázat is olvasható: „Az apró sarkantyu forma tsillagotskák, az fől-állittatott határ-hányásokat, azok kőziben iratott számok penig egymástul lévő őlni distantiákat jelentik.”
Ezek a térképek szép példái a határtérképeknek, melyek a levéltár térképgyűjteményének jellemző dokumentumtípusai. Kovács János fentebb ismertetett térképei is jól mutatják, hogy a határtérképek olyan tematikus térképek, melyek célja az egyes területek, igazgatási egységek (települések, megyék, egyházmegyék, uradalmak, országok stb.) határának, határvonalának, határterületének ábrázolása, a határpontok, határjelek feltüntetésével. A határpontok természetes (határfa, határfolyó stb.) és a mesterséges (oszlop, kő, halom stb.) tereptárgyak lehetnek. Határtérképek többnyire határjárások, határviták, határperek, határmegállapítások, határkiigazítások, határrendezések alkalmával készültek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
