Miért nem hallgatott Sztálin a figyelmeztetésekre?
2011. június 27. 10:21 BBC News
Sztálinnak 1941-ben számos alkalommal jelezték, hogy a német erők támadásra készülnek, a szovjet diktátor azonban nem hallgatott a figyelmeztetésre - állítja egy orosz történész.
Korábban
2011. június 22-én a Barbarossa-hadművelet megkezdésének hetvenedik évfordulójára emlékezett a világ. A szomorú történelmi esemény még mindig több megválaszolatlan kérdést tartogat; a történelmi talányok egyike, hogy vajon miért nem készült fel az előre jelzett német támadásra a Vörös Hadsereg.
A Konszomolszkaja Pravda Arszen Martiroszjan hadtörténésszel készített interjújában a kutató elmondta: a szovjet hírszerzés 47 alkalommal nevezte meg Sztálinnak az invázió majdnem pontos időpontját a támadást megelőző tíz napban. A történész aláhúzta, hogy Moszkva már 1935-től kezdve tudott Hitler támadási szándékáról, és 1936-tól kezdve információi voltak a keleti hadjáratról.
A Führer egyszer maga is felfedte titkát Sztálinnak, ugyanis a náci vezető egy 1941 májusában kelt levelében arról tájékoztatta a bolsevik vezért, hogy valamikor június 15. és 20. között átcsoportosítja katonáit a keleti határról nyugatra. Az orosz hadtörténész szerint a kelet és a nyugat szavak felcserélésével tárultak fel Hitler valós szándékai.
Martiroszjan aláhúzta, hogy a szovjet határőrség szervei érzékelték a közeledő inváziót, és ezt többször is jelentették. A történész szerint június 1-10. között 110 ellenséges kémet és szabotőrt fogtak el, a hátralévő 12 napban pedig további kétszázat. Ráadásul néhány június 14-én és 18-án elfogott szabotőr megadta az őket vallató szovjet hatóságoknak a Szovjetunió elleni támadás pontos kezdetét. Sztálin a nyugtalanító hírek hatására június 18-án légfelderítést rendelt el a Szovjetunió nyugati határai mentén. A repülést végző tiszt, Georgij Zakharov megerősítette a hírszerzés és a határvédelem információit, ugyanis olyan jeleket látott a levegőből, melyek egy nagyszabású invázió előkészületeire utaltak.
Martiroszjan érvelése szerint Sztálin azért nem reagálhatott érdemben a baljós értesülésekre, mert attól tartott, hogy a német hírszerzés szándékosan félre akarja vezetni, emellett döntő bizonyítékai sem voltak a támadásról.
Az orosz lapnak nyilatkozó, egykor a KGB állományában dolgozó történész arról ismert, hogy folyamatosan Sztálin világháborús szereplését igyekszik védelmezni, már több „mítoszrombolónak” szánt könyvet jelentetett meg a szovjet diktátorról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.