"Kozmikus halálsugarakat" kutattak a csehek

Az eddig ismeretlen katonai kutatást Jirí Kotyk cseh történész fedezte fel a csehszlovák Állambiztonsági Hivatal (STB) jelenleg még zárolt levéltári anyagai és néhány korabeli szemtanú emlékei alapján - közölte a hét végén a közszolgálati Cseh Televízió. A kutatást röviddel az 1948 februári kommunista hatalomátvétel előtt befejezték, s az eredményeket, illetve a kutatóközpont berendezéseit az antikommunista aktivisták egy csoportja Nyugatra menekítette.

A kísérleteket az úgynevezett kozmikus halálsugarakkal a Prágától mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Zivanice település elhagyott téglagyárában végezték. A televízió felvételei szerint a terület ma elhagyott, fákkal van benőve, az egykori épületek alapjai alig felismerhetőek. Levéltári dokumentumok szerint a kutatást és a kísérleteket egyelőre ismeretlen okokból közvetlenül Edvard Benes államfő hivatala irányította, és a Legiobankában lévő különleges pénzalapból finanszírozta.

A laboratóriumok munkáját Jan Stampfel mérnök irányította, és kiderült, hogy a munkák iránt a korabeli már kommunista ellenőrzés alatt lévő Állambiztonsági Hivatal is nagy érdeklődést mutatott. "Az STB jelentéseiben valamiféle epsilonsugarakról, illetve állatokon elvégzett laboratóriumi kísérletekről van szó" - mondta a televíziónak Kotyk. Néhány idősebb helyi lakos elmondta: a háború után arról beszélt a lakosság, hogy a laboratóriumokban olyan sugarakkal kísérleteznek, amelyek akár ötven méternyi távolságból is képesek agyonütni a kutyát. "Azt állították, hogy a levegőből különféle sugárzások érkeznek, néha jók, néha rosszak, és hogy a sugarak hatással vannak az emberre is" - jelentette ki egy idős asszony, aki fiatalon rövid ideig segédmunkásként dolgozott a kutatóközpontban.

Jan Stampfel, a laboratóriumok vezetője 1947 őszén a szovjetekkel és a britekkel is tárgyalásokat folytatott a "halálsugarak" kutatási eredményeinek esetleges átadásáról. Ezeket az állambiztonság is megpróbálta megszerezni. A kereszténydemokrata Néppárt helyi aktivistái 1947 karácsonyán a laboratórium legfontosabb berendezéseit Németország nyugati szövetségesek által megszállt övezetébe szállították.

"Az akciót az elnöki iroda közvetlen utasítására hajtottuk végre. Állítólag erre azért volt szükség, hogy a berendezések és az anyag ne kerülhessen a Szovjetunió kezébe" - állítja Václav Metelka, az akció egyik résztvevője kiadatlan emlékirataiban.

Jan Stampfel 1950-ben meghalt. A laboratóriumi berendezéseket Nyugatra szállítók többségét az ötvenes évek elején koholt perekben "hazaárulásért" sokéves börtönbüntetésre ítélték.

A kutatás eredményei, illetve a laboratóriumi berendezések további sorsa máig ismeretlen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai