Müsztrasz: keresztes várból birodalmi központ
2011. május 23. 17:10
Egy keresztes törpeállam hegyi erődjéből lett a kései Bizánci Császárság második legnagyobb városa a nyugati lovagok által alapított Müsztrasz. A Moreai Despotátus központjának kis mérete ellenére közvetetten jelentős szerepe volt az itáliai reneszánsz kiformálódásában.
Korábban
Müsztrasz erődjének építése 1249-ben kezdődött meg Spárta városának romjaitól hat kilométerre északnyugatra, II. Vilehardouin Vilmos, az Akháj Fejedelemség uralkodója utasítására. A keresztes állam végzetét beteljesítő 1259-es pelagóniai csatát követően a település újra a Bizánc része lett. A görög hatalom visszatérésével párhuzamosan megkezdődött Müsztrasz felemelkedése, az erődítmény alatt virágzó város alakult ki, amely a Peloponészoszi-félsziget bizánci kézen maradt része, a Moreai Despotátus központja lett. A település fokozatosan a kulturális központtá is vált, így késő-Palaiologosz kor folyamán számos építészeti és művészeti remekmű jött létre Müsztraszban.
Müsztrasz szellemi központ is volt, itt tevékenykedett a görög műveltség nyugatra közvetítésében kulcsszerepet játszó neoplatonista filozófus, Geórgiosz Gemisztosz Pléthón. Pléthón, aki VIII. János bizánci császár kíséretében részt vett az 1438-39-es Ferrara-Firenzei zsinaton, gyakorta tartott előadásokat Platónról az érdeklődő firenzei közönségnek. A bizánci filozófus tanításai visszacsempészték a görög gondolkodót az akkoriban döntően arisztoteliánus nyugati filozófiába, így kulcsszerepet játszottak a reneszánsz neoplatonizmus kialakulásában is. Pléthón hatásának tudható be, hogy Cosimo Medici létrehozta az Accademico Platonicát Firenzében, melyet egy ideig Marsilio Ficino, a jelentős újplatonista filozófus vezetett. Müsztrasz politikai jelentőségét szimbolizálta, hogy itt koronázták meg 1449-ben az utolsó bizánci császárt, XI. Kónsztantinoszt is.
Bizánc 1453-as elestét követően 1460-ban az utolsó despota feladta Müsztraszt, így megkezdődött a több évszázados török uralom. A település ugyan egy rövid időre (1687-1715) velencei uralom alá került, de csak az 1821-ben deklarált függetlenséget követően juthatott újra görög fennhatóság alá. Ottó görög király 1834-ben határozott a modern Spárta felépítéséről, ami egyben Müsztrasz végét is jelentette.
Müsztrasz bizánci emlékei 1989-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
