Az amerikai polgárháború csinált üzletet a fotográfiából

A történészek szerint a fotográfia több szempontból is hatással volt a háborúval kapcsolatos gondolkodásmódra. A családok képeket őriztek a frontokon harcoló szeretteikről, a fotókon pedig híres politikusok portréi köszöntek vissza ránk. Abraham Lincoln például egyszer viccesen azt találta mondani, hogy a Matthew Brady által készített kép nélkül nem is választották volna meg újra.

A csatatereken készült képeket először New Yorkban és Washingtonban állították ki. „Brady az otthonokba csempészte a háború szörnyű valóságát. Ha nem is kapualjainkba és utcáinkba hozta a halott katonákat, de valami ehhez hasonlót csinált” – írta a New York Times Brady New York-i kiállítása apropóján 1862. november 20-i számában, egy hónappal a véres antietami csata után.

A fotográfia ekkor még csak húszéves múltra tekintett vissza, de az új technikáknak és a művészeti ág üzleti alapokra való helyezésének köszönhetően már a polgárháború kitörése előtt virágzásnak indulhatott. Bob Zeller, az abilene-i Polgárháborús Fotográfiai Központ elnöke elmondta: a ferrotípia és az ambrotípia lehetővé tette a fotók sokszorosítását. „Ez volt a legszorosabb kapocs az otthonmaradók és a katonák között. A barátnőnek, vagy a feleségnek csak az ambrotípia maradt” – fogalmazott Zeller.

Ezeket a képeket a kisvárosokból érkező művészek és a vándorfotográfusok készítették, számuk a polgárháború kitörésekor elérte az ötezret. Több mint egymillió fotó készült a háború idején. A képek másik típusa az úgynevezett vizitkártya volt: a portréfotók kollódiumos nedves eljárással üveglemezre készültek, a másolatok pedig albuminpapírra. Az új eljárással hadvezérekről, államférfiakról, színészekről és más hírességekről készítettek felvételeket, amelyeket tömegesen gyártottak.

Néhány polgárháborús fotóst, köztük Bradyt is az utóbbi években komoly kritika ért, mivel egyesek azt feltételezik, hogy a művészek egyes esetekben áthelyezték a holttesteket az egyik helyről a másikra, hogy azzal még nagyobb hatást tudjanak kiváltani. Zeller szerint ez azonban egyáltalán nem volt elterjedt, mivel a művelethez egy egész vagonnyi felszerelést kellett mozgósítani. A polgárháború másik újdonsága, hogy a fotográfusok képeket készítettek a háborús mindennapokról, s arra is először akadt példa, hogy fekete katonákat és rabszolgákat is lefotóztak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma