Az amerikai polgárháború hozta létre a modern orvoslást

A rabszolgaság eltörlése és a szövetségi kormányzás kialakítása mellett egy másik korszakalkotó esemény is az amerikai polgárháborúhoz köthető: ez nem más, mint a modern orvostudomány kialakulása. Amikor a katonák sorra sérültek meg a csatatereken, az érzéstelenítés igazi különlegességnek számított. Rohamosan terjedt a plasztikai és rekonstrukciós sebészet, a hadiorvosok pedig az idegi sérülések és krónikus fájdalmak kezelésével a modern neurológia alapjait fektették le.

Jonathan Letterman sebész mindörökre megváltoztatta az orvosi kezelést, amikor a folyamatot a csataterekről a kórházakba irányította át – magyarázta George Wunderlich, a fredericki Polgárháborús Orvostudományi Nemzeti Múzeum igazgatója. Most, százötven évvel az események után Letterman alapvetései az orvosi kezelések széles tárházára volt hatással, az afganisztáni bombázások sebesültjeitől a szívrohamon átesettekig. „A polgárháborús gyógykezelések barbár módszerek voltak, a sebészek pedig nem mostak kezet” – mondta el Wunderlic. „De sokkal modernebbek voltak, mint az hinnénk, s még ma is sokat tanulhatunk belőlük” – tette hozzá.

Orvosi értelemben eléggé felkészületlenül érte az Egyesült Államokat a polgárháború 1861 tavaszán – mondta el Michael Rhode, a washingtoni Orvostudományi Nemzeti Múzeum levéltárosa. Közel nyolcvan év telt el az amerikai függetlenségi háború óta, de az új fegyveres konfliktus még nagyobb méreteket öltött. A tudósoknak rá kellett döbbenniük, hogy a baktériumok fertőzéseket okoznak, az orvosok pedig ekkor még nem mostak kezet a műtétek előtt. Ahogy a katonák nagyobb számban összeverődtek, olyan patogéneknek lettek kitéve, amelyekkel korábban sohasem találkoztak, ráadásul az antibiotikum és az antiszepszis is ismeretlen volt.

A háború alatt az orvosok több olyan felfedezést tettek, ami az orvosi kezelések terén forradalminak számított. Terjedni kezdett az a nézet, hogy a tisztaság csökkenti az elhalálozás esélyét, s fontos lépések történtek a neurológia megteremtésének irányába. Letterman volt az, aki meghatározta a kórházi prioritási sorrendet (triage) – mára ugyan a lovakat és szekereket a helikopterek váltották fel, de a „protokollt” még ma is alkalmazzák. A háború végeztével több városban is kialakult a mentőszolgálat, Letterman kezdeményezése pedig az amerikai 911 riasztó rendszer alapjait fektette le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek