Tizennégy érintetlen prekolumbián sírt tártak fel Peruban
2011. február 7. 18:29 MTI
Tizennégy érintetlen prekolumbián sírt tártak fel Peruban: a temetkezések az összes olyan kultúrát képviselik, amelyek az i.e. 1500-as évektől a spanyol hódításig népesítették be az északi partvidéket.
Korábban
Edgar Bracamonte ásatásvezető régész ismertetése szerint az érintetlen temetkezések többsége a Chimu- és a Lambayeque-kultúrához tartozik, de akadnak köztük inka sírok is. A különböző korokból származó temetkezésekről az archeológus kiemelte, hogy a helyszín fontos szerepet töltött be az egymást váltó kultúrák életében.
A feltárások során rábukkantak olyan Chimu-, Lambayeque- és inka temetkezésekre is, amelyeket már a kortársak felnyitottak és kifosztottak. Napvilágra került egy mocsika templom is, amely az i.sz. 550 és 800 közötti időszakból származik. A szentélyt "agyagtemplomnak" nevezték el a régészek, arra utalva, hogy vályogtéglákból emelték. "Az agyag hagyományos építési alapanyagnak számított a perui hegyvidéken" - hangsúlyozta Bracamonte, hozzátéve, hogy a szentély környékén rengeteg fogadalmi ajándékot találtak.
A Sicán- vagy Lambayeque-kultúra a mai Peru északi partvidékén 750 és 1375 között létezett, fővárosa Batán Grande volt. E kultúra a 900-1100-as években élte virágkorát, ekkor emelték monumentális épületeiket, temetkeztek nagy sírkamrákba, használták széles körben a rézből arzénnal ötvözött bronzot, és teremtettek kereskedelmi kapcsolatokat az ecuadori partvidékkel. 1050 és 1100 között Batán Grande elpusztult, és a hatalmi központ Túcume lett. 1375 és 1400 között a Sicán-terület a Chimu Királyság uralma alá került, majd az inkák hódították meg.
A mocsika indiánok Peru északnyugati partvidékén az 1-7. század között leginkább a folyóvölgyek oázisaiban éltek. A 300 és 800 között virágzott (majd ezután rejtélyesen eltűnt) mocsika vagy moche birodalomban - a mai Trujillo több száz kilométert felölelő környékén - 15 ezren élhettek. A nép, amely istenei engesztelésére az emberáldozattól sem riadt vissza, nem volt fejletlenebb, mint a majdnem ezer esztendővel később élt inkák. Főként mezőgazdaságból éltek, kukoricát, burgonyát, tököt és gyümölcsöket termesztettek, a száraz, sivatagos, teraszos földeket pedig csatornarendszerek segítségével, öntözés révén tették termékennyé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap