Oroszországban a hatalom pártja erőlteti Lenin eltemetését

A kérdés Lenin születésének és halálának, valamint a forradalomnak az évfordulóján menetrendszerűen újra felmerül, mindig újra heves vitát robbant ki, a Kreml válasza pedig mindig az, hogy nem kell provokálni azokat, akik tisztelik Lenint, s a kérdést majd az idő, illetve az idővel a nép megoldja.

Ezúttal a kérdést az Egységes Oroszország Párt egyik képviselője hozta elő, aki az orosz sajtó szerint, lévén író, sok mindent szokott mondani, különösen ha következő könyve népszerűsítéséről van szó. A felvetés azonban most felkerült a párt honlapjára is, és a kérdésről való szavazásra nyitott honlap is arról tanúskodik, hogy a párt szándékai ezúttal komolyak. A lapon mindössze annyi olvasható, hogy Leninnek nem állt szándékában földi maradványainak megőrzése, testvérei Szentpéterváron, édesanyjuk mellett akarták eltemetni, de a kommunistákat nem érdekelte a család szándéka.

A kérdés múlt heti felvetésekor számos politológus úgy vélte, az ország vezetésének kísérleti léggömbjéről van szó. Hétfőn kora délutánig 69.66 százalék, vagyis 184 921 hozzászóló szavazott a temetés mellett, és 30.34 százalék, 80 555 ember ellene. A kommunisták, akik a Vörös téri mauzóleum fenntartása mellett vannak, a honlappal kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy egy internetes szavazás semmiképpen nem lehet sem reprezentatív, sem mérvadó, a legjobb esetben is egy szociológiai felmérés útján lehetne megtudni az emberek véleményét.

Ilyen felmérés legutóbb 2009-ben készült: akkor a válaszolók kétharmada volt Lenin eltemetése mellett, 15 százalék a mauzóleum fenntartását pártolta. A temetés mellett szót emelők 38 százaléka szerint ezt mihamarabb meg kellene tenni, további 28 százalék szerint később, amikor már elment a Lenint mélyen tisztelő generáció.

A Komszomolszkaja Pravda című lap által megkérdezettek egyebek mellett eltérően vélekedtek arról, helyes-e erről szavazni akár az interneten, akár referendumon, és hogy a kérdést a népnek vagy a hatalomnak kell eldöntenie, Alekszandr Prohanov író pedig így vélekedett: "Természetesen szavazni kell a kérdésről, mert más gond nincs. Nem eszi meg Oroszországot a korrupció, nem alacsonyak a születési és nem magasak a halálozási arányok, nem nyomorúságosak a nyugdíjak és az egyszerű emberek fizetései. És lehet, hogy akár 80 százalék is Lenin eltemetése mellett van, de mégiscsak a tényleges problémákkal kellene foglalkozni."

A Vörös tér közepe táján lévő mauzóleumtól egyébként még ma is nem ritkán a tér végéig ér a bebocsátásra várók sora.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban