Kutatók elemezték a gyarmati ökoszisztéma változásait

2010. december 6. 09:49 Science Daily

A gyarmati hidrológia és ökoszisztéma változásainak nyomába eredtek az amerikai kutatók. A geológusok, biológusok és társadalomtörténészek részvételével zajló vizsgálatok során az elmúlt 400 év környezeti viszonyait, és azok változásának okait szerették volna felvázolni.

Korábban

A New Hampshire-i Egyetem kutatója, Christopher Pastore vezette kutatás részletes eredményeit az Environmental Science & Technology című szaklap legújabb számában tették közzé (Tapping Environmental History to Recreate America’s Colonial Hydrology).

A modern mérési adatok elemzésére használt módszereket és eszközöket jelen esetben a múltra kalibrálták, és a történeti adatok mellett minden időjárási feljegyzést, történetet, vagy ép mendemondát is felvittek a kutatás során képzett adatbázisba. Ennek segítségével szép lassan kirajzolódott, hogy a vízforrások milyen fontos szereppel bírtak a letelepedés, illetve a biológiai és gazdasági változások során.

A kutatók három földrajzi, és társadalmi-politikai alrégiót vizsgáltak: New Englandet, a középső területeket, és a Chesapeake-öböl vidékét. Ezeken a területek aztán külön-külön összehasonlították, hogy a fizikai változók - mint amilyen a talaj, a növényzet vagy épp a klíma - a szocio-politikai tényezőkkel együtt hogyan és milyen formában változtatták meg az elmúlt 400 év során az egyes térségek vízrajzi térképét, illetve ezen együtthatók milyen hatással voltak egymásra.

New England vizsgálata során kiderült, hogy az erősen vallásos közösség erős kormányzata a szőrme kereskedelem, és a fakitermelés mellett tette le a voksát, ám a tevékenység erős koordináltsága nem okozott különösen nagyobb környezeti változásokat - számolt be róla a helyi kutatást vezető Charles Vörösmarty.

A Chesapeake térséget ezzel ellentétben fiatal, képzetlen telepesek szállták meg, akik a fákat kivágva dohánytermesztésbe kezdtek. Ez előbbi azonban kiterjedt erózióval járt, amely drámaian megváltoztatta a térség vízrajzi térképét. A legváltozatosabbnak a középső térség bizonyult, ahol eltérő társadalmi, kulturális és vallási hagyományok keveredtek a feudális földművelési hagyományokkal.

A kutatók szerint mindez rávilágít: a klímaváltozás illetve az egyre gyakoribb árvizek elleni védekezésben kiemelt szerepe van az elmúlt évszázadok vízrajzi változásainak megértésének. Így a vizsgálatok során szerzett tapasztalatok nemcsak a múlt, hanem a jelen, és a jövő tervezésében is sokat segíthetnek a vízügyi szakembereknek.