Az LSD apostola

Timothy Leary 1940-ben lett a West Point-i Katonai Akadémia hallgatója, de hamar összetűzésbe került feletteseivel, és végül eltávolították az intézményből. Ezután pszichológusi diplomát szerzett, és a Berkeley, majd a Harvard Egyetemen tanított. Innen 1963-ban csapták ki, hivatalosan azért, mert nem tartotta meg óráit, de lényegében azért, mert azt hirdette: a hallucinogén szerek sikerrel alkalmazhatók a személyiségzavarok kezelésében.

Kutatóként még az ötvenes években, a hagyományos pszichiátriai kezelések eredménytelenségét látva gondolt először arra: vajon segítene-e egy "utazás" a pszichológiai problémákkal küzdőknek, használható lenne-e ez a börtönökből szabadulók visszaesési arányának javítására. Harvardi évei alatt kezdte kutatni a mexikói gombából kivont psilocybin és más hallucinogének hatását az emberi pszichére. Kísérleti alanynak először önként jelentkező rabokat és vallásos fiatalokat választott, a programhoz aztán olyan vállalkozó kedvű hírességek csatlakoztak, mint Aldous Huxley, Allen Ginsberg, William S. Burroughs és Jack Kerouac.

Leary az egyetemről való eltávolítása után is folytatta kísérleteit, valóságos vallást épített az LSD köré a szellem univerzális lehetőségeinek végtelenségével, a lélek és a test totális felszabadításának hirdetésével. Sőt 1966-ban, az LSD betiltásakor egyházat alapított Liga a Spirituális Felfedezésekért elnevezéssel (angol rövidítése LSD), és a vallásszabadságra hivatkozva akarta elérni, hogy annak tagjai használhassák a tudatmódosító szert.

A drogtúladagolás miatt elhunytakról szóló híreket pánikkeltésnek minősítette, mondván, hogy a sajtó foglalkozhatna az alkohollal vagy a Ford autókkal is, mert azok sokkal több ember halálát okozzák. Tanait az országot járva népszerűsítette, San Franciscóban 30 ezres tömeg előtt beszélt.

Leary olyan hatással volt a fiatalokra, hogy Nixon elnök "a legveszélyesebb embernek nevezte Amerikában". 1970-ben elindult Kalifornia kormányzóságáért, kampánya ihlette John Lennon Come Together című dalát. Ez már sok volt a hatóságoknak: előásták korábbi kábítószerügyeit, és gyakorlatilag 3 deka marihuána birtoklása miatt húsz év szabadságvesztést szabtak ki rá. A börtönből bohózatba illő körülmények között megszökött, külföldre menekült, és csak három évvel később került ismét rácsok mögé. A börtönben adatokat szolgáltatott a szövetségi rendőrségnek, az FBI-nak egy radikális szervezet tagjairól, ezért 1976-ban kiszabadult

Ezután Los Angelesbe költözött, és Hollywoodban próbált kapcsolatokat keresni. Kétes hírnevét kihasználva tömegeket vonzó előadó körutakon vett részt, a kémiai önmegváltást, a drogok által kínált extázisélményt népszerűsítette. A drogokkal nem állt le, napi étrendje 30 cigarettából, egy marihuánás sütiből, egy fél bögre kávéból és nevetőgázból állt.

A rákos Leary utolsó napjait webkamera közvetítette a világhálón, a halál 1996. május 31-én érte utól. Hamvait rokonai és ismerősei között osztották szét, egy részét pedig rakétával kilőtték az űrbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról