André Kertész, a 20. század legkreatívabb fotóművésze

Brigitte Ollier úgy érzi, hogy a Budapesten 1894-ben született és 1985-ben New Yorkban elhunyt fotós minden képe megérinti a látogatót. A retrospektív tárlat - amely a 20. századi fotó- és videóművészet egyik legjelentősebb franciaországi kiállítóhelyén, a Tülériák kertjében található Jeu de Paume-ban tekinthető meg február 6-ig - valójában száz év érzéseit öleli fel.

Az Annie-Laure Wanaverbecq és Michel Frizot kurátorok által összeállított válogatás a lap szerint mindenekelőtt a családjához és feleségéhez ragaszkodó szentimentális férfi spirituális gazdagságát hangsúlyozza, valamint a kifejezés szabadságának vágyára világít rá, amely minden körülmények között erősen jelen van Kertésznél.

Nem a valóság riportere, hanem a megélt érzéseket közvetíti, azt osztja meg a nézőkkel, ami éppen lekötötte a saját figyelmét, s ezért a látogató úgy érzi, mintha a felvétel pillanatában ott állt volna a fotós mellett. Ezzel a ritka képességgel rendelkezett Kertész, aki felvételeinek témáit nem tette szigorú keretbe, hanem mindig nyitott ajtót hagy az elvonatkoztatásra, a továbbgondolásra - írta a kritikus.

Kertész semmit nem úgy csinált, mint a többiek: a témáit is a legnagyobb egyszerűséggel választotta ki, mint például egy alvó fiút, a párizsi Luxembourg-kert székeit, egy kanapén elnyúlt táncosnőt, az utcákat, az éjszakát, a bárányokat. Kertész azt vallotta, hogy apró lényegtelen dolgokból próbált valamit teremteni. Ugyanakkor kiváló szakember is volt: riportsorozatokat készített magazinok és francia divatlapok megrendelésére - hangsúlyozza a lap.

A tárlat a magyarországi miniatűrök bemutatásával kezdődik, majd a híres Torzítások sorozaton át a kritikus szerint úgy követheti a látogató Kertész pályafutását, mintha egy régi barátjáról lenne szó, mert minden ismerősnek tűnik. A fotókat meghatározza egy sajátos melankólia, amely a New Yorkba érkezéskor tűnik csak el. A Párizsról nosztalgiával készült képek után az amerikai felvételekről a magány tükröződik inkább.

"André Kertészt királyként ünnepli a Jeu de Paume. Minden a rendelkezésre áll, a falakon, a fotókon, a vitrinekben, a magazinokban, a képeslapokon. Mi hiányzik? Ő maga! És mint egy teljesített vágy, a kiállítás végén egy kétperces kisfilmben meg is jelenik" - írta a Libération.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek