Ókori örökséget fenyeget a BP tervezett beruházása Líbiában
2010. szeptember 15. 09:01 The Independent
A British Petroleum (BP) Líbia közelében tervezett part menti fúrásai veszélyeztetik a régió építészeti örökségét – figyelmeztetnek a helyi szakemberek.
Korábban
A brit olajcég minden egyes lépését világszerte árgus szemekkel figyelik a Mexikói-öbölben történt környezeti katasztrófa óta, amely során tizenegy mérnök meghalt, s három hónapig szivárgott az olaj a tengerbe. Az olajkút 200 méterrel mélyebben helyezkedne el a Mexikói-öbölben használt fúrótoronynál, s körülbelül 200 kilométerre lenne a líbiai partoktól. A tervek szerint a munkálatok az év végén kezdődnének.
A régészek most attól tartanak, hogy az olajkút tervezett építése súlyos károkat okozhat a part menti és a tengeri örökségben, valamint a tengerfenéken található hajóroncsokban. Ezek közé tartozik az öt méterrel a tengerszint alatt található, az i.e. 7. századi Apollonia városa, valamint Tripolitania két ókori települése, amelyek mind-mind a világörökség részét képezik.
Claude Sintes, a Líbiánál kutató francia régészcsapat vezetője szerint az olaj olyan szennyeződéseket okozhat a part menti és a tengeri műkincsekben, amelyeket utána már lehetetlen helyreállítani. “Probléma esetén nagyon nehéz lenne megtisztítani a köveket, mivel azok porózus jellegűek. Apolloniában komplett utcák és épületek vannak, míg Tripolitániában két olyan város – Leptis Magna és Sabratha – is található, ahol színházat és mozaikokat is találtunk” – mondta el a régész.
Paul Bennett, a Líbiai Tanulmányok Társasága vezetője egyetért kollégájával, ráadásul szerinte a BP és más olajcégek fellépése következtében fontos információk tűnhetnek el a római kori hajóroncsok kilétét illetően. “Fel kell használnunk a tengerfenék feltérképezése során gyűjtött információkat. Több tízezer hajóroncs lehet a líbiai partokhoz közel” – nyilatkozta a szakember.
Steven Anthony, a washingtoni Tengeri Régészeti és Történelmi Tanulmányok elnöke egy potenciális szivárgás veszélyeire figyelmeztet, szerinte ugyanis nincs arra forgatókönyv, hogy mi történne egy újabb természeti katasztrófa esetén. Az Apollóniát először 1958-ban, még tanuló éveiben kutató Nic Flemming szerint azonban a probléma csak egy a sok közül, s mint ahogy a szakember elmondta, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az ókori helyszíneket ledózeroló befektetők, akik a felbecsülhetetlen értékű régészeti örökségek helyébe húznak fel sorra szállodákat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20