2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

DNS-sel fejtik meg az ókori római orvoslás titkait

2010. szeptember 13. 09:26 MTI

Főként kerti zöldségekből állították elő az ókori római gyógyszereket - az antik világ patikáriusainak titkaira a washingtoni Smithsonian Intézet archaeobotanikusai derítettek fényt kétezer éves pirulák DNS-vizsgálatával.

Az adatokat összevetették az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) génbankjának az adatbázisával, és így tudták azonosítani az összetevőket. A genetikai vizsgálatok szerint a pirulák legalább tízféle növényi komponenst tartalmaztak.

"Az idősebb Plinius és néhány más ókori római szerző is foglalkozik írásaiban a gyógyfüvek hatásával és alkalmazásával, ám mindmáig keveset tudunk arról, hogy mit tartalmaztak a gyógyszerészek és az orvosok által készített pirulák" - hangsúlyozta Robert Fleischer, az intézet genetikusa, aki a kutatásról a biomolekuláris régészetnek szentelt nemzetközi szimpóziumon számolt be Koppenhágában.

Robert Fleischer kutatócsoportjával ókori gyógyszeres ládikóban talált pirulákból kettőt vizsgált. A ládika valószínűleg egy orvos tulajdona lehetett, aki az i.e. 140 és i.e. 120 között Toszkána partjainál elsüllyedt gálya utasa volt. A hajó roncsait az 1980-90-es években tárták fel. A genetikai elemzés tanúsága szerint a gyógyszerek alapanyagai között egyaránt szerepel hagyma és káposzta, fehér- és sárgarépa, zeller és retek, ahogy lucerna, cickafark, galagonya, hibiszkusz és gesztenye is.

"Ismeretes, hogy e növények többségét alkalmazták az ókori gyógyítók. A cickafark vérzéscsillapítóként szolgált, Dioszkoridész (i.sz. 40-90) görög orvos, gyógyszerész, aki Rómában Neró alatt gyakorolta hivatását, mint a római hadsereg sebésze, a sárgarépát egy sor betegség gyógyítására javallotta" - magyarázta Robert Fleischer.

Az elemzések kimutatták, hogy a pirulák napraforgót is tartalmaztak, egy olyan növényi komponenst, amely ismeretlen volt az Óvilágban Amerika felfedezése előtt. "Amennyiben az eredmény beigazolódik, felül kell vizsgálnunk a növények kialakulásáról és terjedéséről vallott hagyományos nézeteket" - mondta Alain Touwaide, a Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának munkatársa, hozzátéve, hogy a napraforgó jelenkori szennyeződés eredménye is lehet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár