2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Globális kereskedelemről tanúskodik egy fantasztikus kincslelet

2010. szeptember 6. 14:28 MTI

Középkori globális kereskedelemről tanúskodnak az ezerkétszáz éves arab ezüstpénzek, amelyeket Németország északi részén fedeztek fel régészek.

Az első pénzérmére Peter Dachner amatőr régész, a Greifswaldi Egyetem önkéntes segítőinek egyike bukkant fémdetektorok segítségével Anklam közelében. A továbbiakban az egyetem szakemberei által végzett feltárások során egy hússzor huszonöt méteres földterületen összesen 82 ezüstpénz és érmetöredék került elő: a legkorábbi 610-ből származik, a legkésőbbi pedig 820-ból. A régészek feltártak egy ezüst karpántot, valamint három ezüstrudat is.

"Arab pénzérméket csak elvétve találunk a Balti-tenger partvidékén, és még nagyobb ritkaságnak számít, amikor ilyen mennyiségben kerülnek napvilágra" - nyilatkozta Michael Schirren régész. Fred Ruchhöft, a Greifswaldi Egyetem történésze szerint az arab pénzérmék előkerülése a Balti-tenger partvidékén arról tanúskodik, hogy már 1200 évvel ezelőtt is létezett globális kereskedelem.

A pénzérméket a mai Irán, Irak, Afganisztán területén, esetleg Észak-Afrikában verhették. A szakemberek szerint az ezüstpénzek a korabeli kereskedelmi utakon - a Fekete-tengeren, a Dnyeperen és a Volgán jutottak el Észak-Európába. A kincslelet egy valamikori szláv település mellett, egy viking falutól nem messze került napvilágra.

Mint Fred Ruchhöft rámutatott, a viking falu közelsége arról tanúskodik, hogy milyen fontos szerepe volt ennek a pomerániai térségnek a kora középkorban. "Stratégiailag fontos terület volt, a tenger lehetővé tette a kelet és a nyugat közötti kereskedelmet" - emelte ki a német történész. Fred Ruchhöft meggyőződése szerint a szlávok és a vikingek kereskedtek egymással. "Ez megmagyarázza, hogy miként kerültek szláv tulajdonba az arab pénzérmék" - mondta, hozzátéve hogy esetleg arab kereskedők, vagy szláv utazók hozhatták magukkal.

"Pomerániában" az arab pénzérmék ugyan nem voltak forgalomban, ám értéket képviseltek ezüsttartalmúk miatt. A csodálatos kivitelű pénzeket - ahogy az ezüst karpántot is - apró darabkákra tördelhették, és ezeket különböző árukra cserélhették. A kincslelet 200 grammot nyom - ennyi ezüstért egykori tulajdonosa négy ökröt, vagy akár egy rabszolgát vásárolhatott volna.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár