1940: tabuk nélkül

Mint Mink András történész, a kiállítás egyik kurátora elmondta, részletesen és árnyaltan kívánják bemutatni a nagyközönségnek, hogyan történt hetven esztendeje Észak-Erdély visszacsatolása, és hogyan élték meg azt a kortársak. Ennek érdekében a tárlat gazdag anyagot vonultat fel magyarországi és romániai forrásokból: a látogató sok száz fotóval, csaknem negyven percnyi korabeli film- és hangfelvétellel, levéltári dokumentumokkal és propagandaanyagokkal találkozhat.

"Csak eredeti dokumentumokkal dolgoztunk" - hangsúlyozta Mink András, hozzátéve: kurátortársaival - L. Balogh Bénivel és a kolozsvári Ottmar Trascával - tárgyilagos, elkendőzésektől mentes képet kívántak nyújtani az egykori eseményekről. A tárlat anyagát ezért magyar és román történészek közösen állították össze, és abban nem csupán a hivatalos propagandagépezet által közvetített kép, hanem eddig be nem mutatott amatőr filmrészletek, számos amatőr fotó és korabeli naplójegyzetek is helyet kaptak.

Mink András kiemelte: a visszacsatolás nagyon sokrétű történet, és a rendezők éppen ezt a sokrétűséget kívánták mindenféle elkendőzés nélkül bemutatni. "Azt próbáljuk felidézni, hogy az emberek akkoriban hogyan élték meg, hogyan látták a dolgot" - szólt az október 10-ig látogatható tárlat koncepciójáról a történész.

A Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter által meghozott második bécsi döntés során visszakerült Magyarországhoz egy több mint 43 ezer négyzetkilométer nagyságú terület, a Székelyföldet, Kolozsvárt és Nagyváradot is magába foglaló úgynevezett Észak-Erdély, míg román fennhatóság alatt maradt a Kárpátokon belül 60 ezer négyzetkilométer, többek között Brassóval, Araddal és Temesvárral. Észak-Erdély nem lehetett sokáig Magyarország része: a területet a szovjet és román hadsereg 1944-ben elfoglalta, majd a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés ismét Romániának juttatta.

Mint a kiállítás ajánlója emlékeztet, a második bécsi döntés alapvető következményekkel járt a két ország II. világháborús részvételének alakulására, és mindmáig érzékeny, sok tekintetben feldolgozatlan traumákat hordoz mindkét nemzet emlékezetében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait