Negyven éve indult el a budai Libegő

A Zugliget és a János-hegy között először ifj. Hantos István tervezett kötélpályát, 1939-re az engedélyeket is megszerezte, de a munkálatokat a világháború meghiúsította. Az ötlet nem merült feledésbe, felmerült a Hármashatár-hegyre, a Kis-Svábhegyre és a Sas-hegyre vezető pálya is, a hegycsúcsokat azonban a hadsereg stratégiai okokból nem engedte megközelíteni. Végül 1967-ben a főváros XII. kerületi tanácsa határozott kötélvasút létesítéséről, a tervezéssel az UVATERV-et bízták meg.

Budapest, 1970. augusztus 19. Bartos István, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese ünnepélyesen adja át rendeltetésének Budapest új érdekességét, a Libegőt a János-hegyi végállomásnál.

A tervezők több lehetőséget vizsgáltak meg, és - főleg gazdasági okokból - az egyköteles, kabinos vagy ülőszékes kialakítás mellett döntöttek. Az alsó állomás a Zugligeti út-Csiga út sarkára (az egykori 58-as villamos, ma a 291-es busz végállomása közelében) került, a felső állomás esetében a János-hegyi platót választották a hegy tetejével szemben. Az iker-ülőszékes megoldást fogadták el.

A 25 millió forintos építkezés 1969. március 24-én kezdődött, a fővállalkozó az Országos Bányagépgyártó Vállalat volt. A Tatabányai Szénbányászati Vállalat által gyártott acél oszlopokat felülről, csörlő segítségével szánokon eresztették a helyszínre, a kötelet Ausztriából szerezték be. A kötélpálya nevére kiírt pályázatra rengeteg javaslat érkezett: a Libegő szó nyert. Az új közlekedési eszközt hamar megkedvelték a budapestiek, már az első tíz évben 4,5 millióan utaztak rajta.

Budapest, 1970. augusztus 19. Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter és felesége kipróbálják a Libegőt az avatóünnepségen.

A Libegő két állomása a Pest megyei Közúti Építők Vállalat kivitelezésében épült, de mára állagukban is elhasználódtak. Az alsó állomás 228 méteres magasságban fekszik, a felső 490 méteren, a főváros legmagasabb pontja, az 529 méter magas János-hegy csúcsa közelében. Az itt lévő hajtómű mozgatja a végtelenített, 2600 méter hosszú kötelet, amelyen 102 kétüléses függőszék szállítja az utasokat. Az alsó és felső állomás közti 1041 méteres távolság megtétele, a 262 méter szintkülönbség leküzdése 5,4 km/órás sebességgel 12-13 perc, a kapacitás óránként 500 utas irányonként. A kötél 15 tartó- és 2 lenyomó-oszlop gumibetétes görgői közt halad.

A Libegőt 1976. december 31-ig a kerületi tanács üzemeltette, majd a Budapesti Közlekedési Vállalat vette át. Az üzemeltetési jog - egy magáncéggel kötött tízéves bérbeadási szerződés lejártával - az idén került vissza a BKV-hoz. A Libegő szerkezetét rendszeresen felülvizsgálják, ilyenkor kicserélik a csapágyakat és görgőket, és ha kell, rövidítenek a megnyúló kötélen. A kötelet mozgató villanymotor mellett tartalék erőforrás is rendelkezésre áll, így áramszünet esetén sem áll le a pálya. A Libegő Budapest legbiztonságosabb közlekedési eszközének számít.

A jegyek idén egy útra 750 forintba (14 éves korig 450 forintba) kerülnek. Az éves kihasználtság 15 százalékos, ám nyáron elérheti a 100 százalékot is. A kilátás a kocsikból páratlan a tájra és a városra. A Libegő egész éven át, napközben üzemel, a nyári időszakon kívül rendszeresen tartanak üzemszünetet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése