Könyv László Gyula felgyői ásatásairól
2010. július 16. 13:15 MTI
A huszadik századi magyar régészet egyik meghatározó alakja, László Gyula professzor két évtizeden át Felgyő közelében végezett ásatásának eredményeit dolgozták föl a Móra Ferenc Múzeum munkatársai egy kötetben.
Korábban
László Gyula 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kezdte el a felgyői ásatást, azzal a céllal, hogy teljes egészében feltárjon egy honfoglalás kori falut – mondta Balogh Csilla régész, a könyv egyik szerzője. A feltárás helyszínéül azért választották a Csongrád megyei községet, mert korábbi terepbejárások alapján valószínűsíthető volt, hogy ott egykor egy honfoglalás korabeli falu volt – tette hozzá a kutató.
Az ásatást a professzor más régészek és egyetemisták bevonásával huszonkét éven át folytatta, a munka eredményének teljes feldolgozására – bár tervei között szerepelt egy kötet elkészítése – már nem volt lehetősége. Balogh Csilla közölte, hogy a feltárás adatait korszerű térinformatikai programok segítségével az egykori régészeti naplók, dokumentációk alapján dolgozták föl, s a múzeum szakemberei emellett elvégezték a leletanyag archeobotanikai, -zoológai és embertani elemzését is.
A Móra-múzeum Monumenta Archeologica címmel elindított sorozatának első köteteként elkészült mű az ásatások anyagának bronzkori és avar kori leleteit mutatja be. A régészeti leletanyag hagyományos közlésén és feldolgozásán kívül a kötet kuriózuma, hogy magát a teljes ásatási dokumentációt, valamint annak térinformatikai feldolgozását is közre adja egy DVD-n.
Az elemzések szerint a felgyői ásatások során a régészek egy csontvázakat és urnákat egyaránt tartalmazó bronzkori temetőt, egy nagy sírszámú – a 7-9. századból származó – avarkori temetőt, valamint néhány – 3-4. századi – szarmata sírt találtak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap