Liszt Ferenc: szupersztár a 19. századból

A Lisztomania 2011 elnevezésű emlékévet hirdető plakátokon egy ismert Liszt-arckép látható, amelyet kissé módosítottak az osztrák szakemberek; a csodagyerekként indult zeneszerző és zongoravirtuóz napszemüveget visel, vállig érő hajával együtt így olyan benyomást kelt, mint egy popsztár.

A szervezők a mai sztárkultusz és a 19. századi Liszt-imádat párhuzamosságaira akarják felhívni a figyelmet a megoldással. Ezt szolgálja a bicentenáriumi rendezvénysorozat címe, a Lisztomania is. A kifejezés Heinrich Heine német költőtől származik, aki Liszt 1841-42-es berlini koncertsorozatát jellemezte ezzel a szóval, utalva a közönség - különösen a nők - szinte hisztérikus rajongására az előadó iránt.

A hivatalos program 2011 januárjában kezdődik a doborjáni Liszt-központban, amelynek 600 fős hangversenyterme öt éve, Liszt Ferenc 195. születésnapjára készült el. Azóta évente tartanak ott fesztivált, amely az idén - a bicentenáriumi felkészülés jegyében - négy évszakos koncertsorozattá bővül. A fesztivál szerdán kezdődő nyári, ötnapos blokkjában többek között fellép Roland Batik osztrák zongorista triója, akik Liszt mellett egy 20. századi szupersztártól, Miles Davistől is játszanak darabokat, a 2011-es emlékév szellemiségének megfelelően.

A Liszt-életműnek manapság csupán 5-7 százalékát játsszák a világ koncerttermeiben, a bicentenáriumi rendezvénysorozat szervezői azonban nem elégszenek meg ennyivel. "Liszt Ferenc ragyogó egyéniségét a maga teljességében kívánjuk megmutatni a mai zenehallgatóknak" - áll a kurátorok - egy testvérpár -, Eduard és Johannes Kutrowatz programkoncepciójában. Az elképzelés már az idén formát ölt: januárban elindult a The Sound of Weimar című projekt, amelyben a Wiener Akademie együttes 2012-ig összesen hét koncerten bemutatja Liszt valamennyi zenekari művét az 1849-1860 közötti ősbemutatók előírásai alapján.

A zenekari mellett egy zongoraciklus, egy dal- és egy kórusciklus is szerepel a Lisztomania 2011 programjában, Liszt Ferenc életét pedig összesen hat kiállításon és számos egyéb projekten keresztül mutatják be. Nem Doborján az egyetlen helyszín, az emlékév programja szinte egész Burgenlandot behálózza, Kismartonban (Eisenstadt), a Haydn-házban például Liszt weimari éveiről rendeznek kiállítást.

Ugyanakkor a Sopron környéki kis falu lesz az emlékév központja, az alig ezer lakosú Doborján pedig nem idegenforgalmi centrum, de a férőhelyek számának bővítésére is indulnak programok. Formálódik például egy projekt japán sztárépítészek közreműködésével. Őket Roland Hagenberg Tokióban élő osztrák író, fotográfus gyűjtötte össze. A csoport azt tervezi, hogy úgynevezett mikroházakat, ötször öt méter alapterületű épületeket emelnek a faluban. A lakókockának is nevezett házacskákra 3 millió eurót költenének, a projekt finanszírozása azonban egyelőre még nem biztosított.

Ennek ellenére a Liszt-emlékév gazdasági kilátásai jók, a legutóbbi hasonló rendezvénysorozat, a tavalyi Haydn-emlékév eredményei legalábbis derűlátásra adnak okot; a hivatalos adatok szerint minden egyes euró állami támogatás 1,1 eurót mozgatott meg a vállalati szférában, és a rendezvények közvetlenül és közvetve több mint tízezer embernek biztosítottak munkát Burgenlandban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­ősz
Múlt-kor magazin 2016

• Afrika legnagyobb rablója
• Nagyhörcsökpuszta: Annavár
• Szolidaritás és hétköznapok 1956 októberében
• 26 négyzetméternyi történelem
• 1956 a nyugati sajtóban és a Szabad Európa Rádióban
• Szomszédék főztje
• Kőszívű emberek
• Hét különleges nő 
• Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett