Megújult Liszt Ferenc Bösendorfer-zongorája

"A Liszt Ferenc Emlékmúzeumban, a Régi Zeneakadémián őrzött eredeti hangszerek közül eddig egyedül a zeneszerző 1870-es években készült Bösendorfer-zongorája volt annyira rossz állapotban, hogy egyáltalán nem élvezhettük a hangját" - mondta Domokos Zsuzsanna múzeumigazgató.

Mint kifejtette, a korabeli tudósításokból tudni, hogy Liszt ezt, a szalonja közepén álló hangszert használta leggyakrabban, elsősorban tanítás céljából. A bécsi mechanikájú, egyenes húros, hét oktáv terjedelmű hangszer hitelességét halála után hárman is igazolták közjegyző előtt, a beírás a húrok alatt ma is olvasható. Liszt ezt a hangszert 1880-tól 1886-ban bekövetkezett haláláig pesti otthonában használta.

A Sugár - ma Andrássy - úti épület 1879 őszétől 1907 közepéig szolgált az oktatás színhelyéül, Liszt ott is lakott. Az 1875-ben megnyílt intézmény a második székhely volt; az első, Hal téri épületet lebontották, emlékét már csak korabeli fényképek őrzik.

Elképzelhető, hogy a most bemutatandó hangszer egyenesen Liszt számára készült - mondta az igazgató. Hozzáfűzte, hogy a zeneszerző nagyra értékelte a Bösendorfer gyár készítményeit, és Ludwig Bösendorferrel 1870-től kezdve baráti kapcsolatban állt. Bizonyítéka ennek a híres bécsi zongoragyáros által Liszt számára készített egyedülálló komponáló íróasztal, amely egykori háló-dolgozószobáját díszítette, és amely ma is látható a múzeumban.

A hangszer restaurálásának költségeit a berlini Tonwelt cég támogatta, a munkát a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongoraműhelyének öt mestere végezte el. A zongorát fiatal muzsikusok, Lajkó István, Czene Rudolf és Farkas Gábor mutatják be.

A múzeum következő kiállítása június 5-én nyílik, címe: Erkel Ferenc, a Zeneakadémia igazgatója - a tárlat Erkel születésének 200. évfordulójához kapcsolódik. Bár egyelőre nincs rá pénzügyi forrás, az intézmény november közepétől péntek délutánonként múzeumpedagógiai sorozatot kezdene. A következő évre, 2011 tavaszára időzítik a Liszt és Budapest című kiállítást, amely egyik fontos eseménye a zeneszerző születésének 200. évfordulóját ünneplő emlékévnek.

Liszt születésnapja, október 22. köré három napos Liszt-fesztivált szerveznek, amelyre többek között felkérték Klukon Editet és Ránki Dezsőt, Egri Mónikát és Pertis Attilát, Hauser Adrienne-t, Szokolay Balázst, Perényi Miklóst, Halmai Katalint, Kelemen Barnabást, Vígh Andreát. A régi Zeneakadémia matiné koncertjei is Liszt életművét tekintik át.

A 2010-2011-ben a központ tudományos munkája elsősorban a Liszt-bicentenáriumhoz kapcsolódik. Készül például az állandó kiállítás jelentősen átdolgozott magyar, és új német nyelvű katalógusa, Budapest Liszt szemével címmel pedig tudományos-népszerűsítő Liszt-kalauz magyar és angol nyelven. Terveznek egy fakszimile kiadást 2011. október 22-re Liszt Krisztus oratóriumának Hirtengesang an der Krippe tételéből, a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban található eredeti kéziratról. Liszt Album címmel valószínűleg egy reprezentatív válogatás is megjelenik a Liszt Ferenc Emlékmúzeum kincseiből.

Az emlékév keretében Liszt és a társművészetek címmel 2011. október 1-én nyílik kiállítás a Zenetörténeti Múzeumban az MTA Zenetudományi Intézet, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös szervezésében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait