Egy sosemvolt Országház tervei

Mivel egy tervet sem találtak, amely változtatás nélkül a kivitel alapjául szolgálhatna, a kitűzött négy egyenlő, 5-5000 forintos díjat a viszonylag legjobb terveknek ítélték. A pályatervek bírálatánál a funkcionális elemzés játszott fontos szerepet, az országház stílusának kérdése nem merült fel. A legtöbb szavazatot az Alkotmány I., a Patres conscripti, Alkotmány II. és a Scti Stephani regis jeligéjű tervek kapták. Az Alkotmány I. Steindl Imre (1839-1902) alkotása, az eredeti pályatervek a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában vannak.

A Steindl által tervezett neogót épület alacsonyabb, nyomottabb volt a mai Országháznál. Stílusválasztása találkozott a korszak legtekintélyesebb politikusának, az építészeti és városfejlesztési kérdések iránt érdeklődő, az országos bizottság munkájában aktívan részt vevő Andrássy Gyulának az ízlésével. A bírálók azonban funkcionális szempontból sok mindent kifogásoltak. Ezért amikor 1883. május 27-én az országos bizottság megbízta Steindlt a végleges terv elkészítésével, nem garantálta, hogy a módosított tervet elfogadja. A magyarországi és külföldi tervpályázatok esetén a nyertes pályatervet gyakran átdolgoztatták, ez nem számított egyedinek vagy szokatlannak.

Az első módosítás eredeti anyaga az Országgyűlés műszaki irodájának tervtárában található. A levéltárban a nyomtatott változatot őrzik, amely Klösz György (1844-1913) kőnyomdájában készült. A tervmódosítások legfontosabb eleme az épület arányainak a hosszúság csökkentésével és a magasság növelésével (közbeiktatott félemelet) történő megváltoztatása, valamint az alsó rakpart szabadon hagyása, ehhez járult még a tetőkialakítás mikéntje.

Az épület külsején véghezvitt legszembetűnőbb változás a tornyokat érintette, amelyek kupola helyett hegyes sisakot kaptak. Az álladó országház építési terveinek jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. törvénycikket az uralkodó 1884. május 22-én szentesítette.

1884 nyarán megalakult az Országház Építési Végrehajtó Bizottsága, amely a következő évben kezdeményezte, hogy az Országházat egyenes hossztengellyel építsék. A korábbi terveken ugyanis tört hossztengely szerepelt. Steindl ennek figyelembevételével dolgozta ki a kiviteli terveket, melyek 1886-ra készültek el 1:50 méretarányban. Ezek közül hat lapot őriz a levéltár.

1888-ban sor került az udvarok összevonására, valamint további módosításokra volt még szükség a fűtő- és szellőzőrendszer megtervezése után, így csak 1888 májusára jutottak el a végleges változathoz. Az egyre újabb tervváltoztatásokra az építkezés kezdetének elhúzódása adott lehetőséget. Az épület 1904-re készült el.

A teljes cikk a részletes tervekkel a MOL honlapján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"