Új információ Raoul Wallenberg sorsáról

Wallenberget 1945 januárjában tartóztatta le a szovjet hadsereg Budapesten, a diplomata további sorsa a világháború nagy rejtélyei közé tartozik. Orosz jelentések szerint 1947. július 17-én kivégezték, de hiteles halotti bizonyítványa csakúgy, mint földi maradványai soha nem kerültek elő. Tanúk évekkel később börtönökben és munkatáborokban vélték látni, ezeket a beszámolókat ugyanakkor nem sikerült megerősíteni.

Az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) archívuma azt állítja: egy 7-es számúként emlegetett rab - akit Wallenberg állítólagos halála után hat nappal hallgattak ki - "nagy valószínűséggel" a svéd diplomata volt. Az FSZB tavaly novemberben közölte az információt Susanne Berger és Vadim Birstein kutatókkal, annak a csoportnak két tagjával, amely tíz éven át nyomozta Raoul Wallenberg eltűnését a kilencvenes években. A szakemberek minderről levélben értesítették a diplomata családját, a levelet csütörtökön hozták nyilvánosságra és a svéd Fokus magazin is beszámolt a fejleményekről.

"Az információt még így is alapos ellenőrzés révén kell megerősíteni" - fogalmazott Berger. "De ha megerősítést nyer, ez a hír a legérdekesebb, amely az utóbbi ötven évben orosz archívumokból előkerült" - tette hozzá. Szerinte az oroszok következtetését a körülmények erős bizonyítóereje támasztja alá.

Raoul Wallenberg, a Budapesten 1944 júliusától szolgálatot teljesítő követ 20 ezer zsidó náci koncentrációs táborokba történő deportálását akadályozta meg. Emellett lebeszélte a német tiszteket arról, hogy felszámolják a budapesti gettót. A náci terv 70 ezer zsidó lemészárlásával fenyegetett. A diplomatát magyar sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt a szovjetek mindennemű magyarázat nélkül tartóztatták le.

Az újonnan előkerült információ azt jelentheti, hogy újranyitják Wallenberg ügyét - vélekedett Ove Bring, a stockholmi nemzetvédelmi egyetem nemzetközi jogi professzora. "Minden, amit korábban tudtunk, most a feje tetejére állt. Újra ki kell vizsgálni az ügyet. Ha életben volt hat nappal később, akkor akár még később is életben lehetett. Vajon egy héttel vagy 10 évvel élt tovább? Hirtelen mindez nyitott kérdéssé vált" - mondta.

A svéd külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint csak azután lép az ügyben, hogy megismeri az új részleteket. Wallenberg sorsa kényes része a svéd-orosz kapcsolatoknak, hírek szerint Medvegyev orosz elnök novemberi stockholmi látogatásán újfent szóba került az ügy.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház