A bolondok napjával kezdték az évet

A szakértők szerint a bolondok napjának eredete a történelem homályába vész. A tavaszi napforduló, vagy mások szerint épphogy április elseje hajdan sok népnél évkezdő nap volt, az újjáéledő természetet ünnepelték, és már az ókori görögök is megtréfálták egymást ezen a napon. Ezeket a szertartásokat aztán később a kereszténység ünnepéhez, a húsvéthoz kötötték.

Amikor a gregorián naptárreform 1582-es francia bevezetése előtt, 1564-ben IX. Károly a világon elsőként nevezte ki államilag az év első napjává január elsejét, az évet általában a tavasztól számították. Nem volt ez igaz azonban az állami és egyházi adminisztrációra: ott ugyanis mindig is karácsony vagy január elseje számított az év első napjának. Április első napja ekkor vált egyfajta "komolytalan", bolondos újévvé.

Ezek az elméletek azonban a szakértők szerint egytől egyig kétséges hitelűek: a napforduló ugyanis soha nem eshetett április elsejére, így a tavaszköszöntést is korábban ülhették. A bolondok napját ennek ellenére a középkorban többször is megemlítették: így tett például Chaucer is, aki április elsejei bolondokat is bemutatott. Sokan azt valószínűsítik, hogy a 16. századi Franciaországban egy korábbi, több kultúrában is jelen lévő szokást vettek át.

Joseph Boskin, a Bostoni Egyetem kutatója 1993-ban egy igen hatásos média-hackkel sokkolta a közvéleményt: akkor ugyanis április elseje kapcsán arról nyilatkozott, hogy a bolondok napja I. Constantinus császár korából származik, amikor az udvari bolondok és bohócok kérvényt nyújtottak be az uralkodónak, hogy egy napig az általuk választott vezető ülhessen a trónra. Boskin szerint Constantinus ebbe beleegyezetett, és egy napra átadta hatalmát Kugel királynak.

Bár a meséről komoly viták alakultak ki, pár nappal később maga Boskin is elismerte, hogy mindez csupán a fantázia szüleménye volt. További tréfák és csalások a Wikipedia szócikkében, illetve egy másik lista minden idők 100 leghíresebb április elsejei tréfájáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban