Óbuda: megelevenített eltűnt középkor

„Ugyan a mai Óbuda területén nagyon kevés középkori maradványt találhatunk, az eddigi felmérések és a korabeli dokumentumok alapján három gótikus épületét is sikerült számítógéppel megrajzolni Schunk Szabolcs közreműködésével” - mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze. Hozzátette: a mára szinte teljességgel elveszett királyi-királynői központ mintegy másfél évszázadon át töltött be fontos szerepet a magyar történelemben, szinte az ország egykori fővárosának tekinthető.

Óbuda egykori várának töredékes maradványai ma is megtalálhatóak a kerületi plébánia alatt. A gótikus erődítményt II. András kezdte el építtetni, a munkát fia, IV. Béla folytatta. A tatárjárás során valószínűleg erősen megsérült az vár (ahogyan az összes, a mai Óbuda területén álló épület), így a 14. században I. Károly felesége, (Piast) Erzsébet idején épült újjá, s a király halálától fogva királynéi várkastély volt. Bár politikai szempontból az 1242 után mindinkább kiépülő Buda (a budai várhegyen) fokozatosan háttérbe szorította, az Anjou-uralkodók idején mindenképpen fontos királyi helyszín volt (I. Károlynak több konfliktusa is volt a várhegyi budai polgárokkal, megesett, uralkodása elején be sem engedték a várba és a városba).

„A két másik számítógéppel rekonstruált épület Piast Erzsébethez köthető” - mondta Buzás Gergely. A lengyel származású (bár magyar gyökerekkel is bíró, hiszen anyai dédapja IV. Béla volt) királyné férje, Károly halála után nem volt kolostorba, hanem fia, I. (Nagy) Lajos mellett – tőle kapta meg birtokul Óbudát 1343-ban – komoly politikai szerepet kapott egészen 1380-ban bekövetkezett haláláig. Éppen Óbudán, az általa alapított klarissza rendi kolostor Krisztus Teste-kápolnájában temették el a források szerint – sajnos ez az épület is a földdel vált egyenlővé napjainkra, csupán az alapfalai láthatók a Mókus utcai iskolánál. Az elveszett kolostorhoz háromhajós gótikus templomot építtetett – ennek ereklyetartó szobrokkal díszített házioltárát a new york-i Metropolitan Múzeumban őrzik.

Szintén Erzsébet királyné alapította a Mária templomot, amely szinte nyom nélkül tűnt el, alapfalainak is csupán töredékeit sikerült feltárni a mai Fő téren. Mátyás korában még Ranzanus olasz püspök elragadtatással írt a hatalmas templomról. „Az óbudai gótika a török megérkezésével pusztult el, bár például a vár falai még a 17. századig álltak” - tette hozzá Buzás Gergely, akinek virtuális rekonstrukcióit a napokban mutatták be az Óbudai Múzeum „Lengyel hercegnő – Magyar királyné" (Piast Erzsébet és kora) című kiállításán.

Óbuda, ahogy még sosem látta: virtuális rekonstrukciók az elpusztult gótikus épületekről a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?