Húsz éve állapodtak meg a szovjet csapatok kivonásáról
2010. március 10. 09:50 MTI
Korábban
A kivonulás
A kivonulás hivatalos megkezdése utáni 15 hónapban összesen mintegy 35 ezer vasúti kocsi szállította a Szovjetunióba a Déli Hadseregcsoport eszközeit, katonáit. A feladat nagyságát jelzi, hogy mintegy 50 ezer katonát, s kb. ugyanennyi polgári alkalmazottat illetve családtagot kellett hazajuttatni. A szovjet csapatok több mint 27 ezer különféle harcjárművel és gépjárművel rendelkeztek, ebből 860 volt a harckocsik, 600 az önjáró tüzérlövegek, 1500 a gyalogsági páncélozott harcjárművek száma.
A mintegy 560 ezer tonna különféle anyagból 230 ezer tonnát tett ki a lőszer, s 100 ezer tonnát az üzemanyag. Mindezek az erők csaknem 60 helyőrségben, katonavárosban helyezkedtek el, s hat repülőterük is volt. Ezt az óriási mennyiséget az magyarázta, hogy Magyarország gyakorlatilag a Déli Hadseregcsoport utánpótlási bázisává vált, s a korábbi stratégiai doktrínának megfelelően hazánkban halmozták fel egy feltételezett agresszióra válaszoló nagyméretű támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat. Így nem kis mennyiségben Magyarországon helyezték el azokat a stratégiai tartalékokat is, amelyek egy háborús konfliktus esetén a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok ellátását szolgálták volna.
A szállítási művelet során a mándoki és a tornyospálcai rakodóállomásokon a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba pakoltak át, s összesen másfélezer szerelvényt állítottak össze. Pontos menetrend szerint naponta indultak a szerelvények a Szovjetunió közeli-távoli vidékei felé. A hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A Déli Hadseregcsoport egységeinek valamennyi tisztje és sorkatonája visszatért a Szovjetunióba, néhány katonafeleség és nagykorú gyermek viszont Magyarországon maradt, s letelepedési engedélykérelmet adott be az illetékes szervekhez.
Az utolsó katonavonat 1991. június 16-án hagyta el hazánkat a záhony-csapi határállomáson. Az utolsó távozó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka volt, aki civilben, diplomata útlevéllel június 19-én 15 óra 01 perckor hagyta el Magyarország területét ugyancsak a záhony-csapi határállomáson.
A csapatkivonás lebonyolítását a vele kapcsolatos pénzügyi elszámolás hosszú, nehéz tárgyalássorozata kísérte. Moszkva kezdetben 2 milliárd forint kártérítést tartott csupán jogosnak a szovjet csapatok által Magyarországon okozott ökológiai károkért, ezt az összeget később 3,5 milliárdra emelte ugyan, de a magyar igény a 60 milliárd forintot is meghaladta. Végül egy olyan "nulla megoldás" született, amelyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott gazdasági kár nagysága között. Erről 1991. december elején Moszkvában szóbeli, majd 1992. november 11-én Budapesten írásbeli megegyezés jött létre Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök között.
1991. június 19-e nevezetes dátum lett Magyarország történelmében: 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszanyerte önállóságát. Ennek emlékére 2001. május 8-án az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította ezt a napot, június hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
- Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap