A népszokásoktól egy kitalált ünnepig

Az éjféli misétől a kitalált ünnepig

A karácsony legszebb pillanata december 24-e estéje, amikor a család meggyújtja a karácsonyfa gyertyáit, a családtagok megajándékozzák egymást, majd együtt elfogyasztják az ünnepi vacsorát. Ez azonban nem volt mindig így. A magyar hagyományokban a szenteste a karácsony vigiliája volt, azaz a másnapi ünnepre való előkészület jegyében telt el. Ennek fontos szegmensét az éjfélig tartó szigorú böjt jelentette, innen származik december 24-e valódi elnevezése, a "karácsony böjtje". Mivel valóban böjtről volt szó, ezért az igazi lakoma csak az éjféli mise után következhetett. Maga a szenteste szó újabb keletű, a német Heiliger Abend szó szerinti fordítása.



A december 24-ről 25-ére virradó éjszakát az egyház az éjféli misével köszönti, ami még a 7. században, Nagy Szent Gergely pápa döntésének köszönhetően került a liturgiába. Ezen az éjszakán különböző szokások kapcsolódtak a háziállatokhoz, mivel Jézus születésének első tanúi az istállóban tanyázó állatok voltak. Számos helyen a gazda az éjféli mise után körüljárta a házat, üdvözölte az állatokat, majd kevés ennivalót is letett eléjük, hogy nekik is legyen ünnepi vacsorájuk.

A keresztény művészet egyik legbensőségesebb témája a Szűzanya és a Kisded ábrázolása. Az efezusi zsinat (431) döntése nyomán Máriát Istenszülőként, görög eredetű szóval Theotokoszként tisztelték, de már a 3. századtól ismertek legkorábbi ábrázolásai. A betlehemes együttes - a templomokban és magánházaknál karácsonytól gyertyaszentelőig kitett színpadképszerű jelenet - Jézus születését ünnepli. A 4. században, a niceai zsinat után Szent Ilona szentföldi utazása és a születési barlang fölé emelt templom fejezte ki azt a nagy figyelmet, amely Jézus születési helyére, Betlehemre és a megtestesülés titkára irányult. Ekkor vált ünneppé a karácsony, Jézus Krisztus születésének emléknapja.



A karácsonyi betlehem-állítás szokását Assisi Szent Ferenc közössége terjesztette el Itáliában a 13. század során, és mindez a 15-16. századra közkedveltté vált a keresztény világban. A betlehem-készítés egyik virágzó központja Nápolyban alakult ki, ahol ez a 17. századra sajátos iparművészetté fejlődött. A készítők neves művészek és szakosodott kézművesek voltak. A születéstörténet ábrázolását legtöbbször a pásztorok és a három királyok hódolata tette teljessé. A 18. században a Szent Család – Szűz Mária a kis Jézussal és Szent József – bibliai alakjai körül, a (nemritkán 100–150 figurából álló) betlehemekben megjelentek a korabeli társadalom képviselői is, megelevenedett az egész város élete. Magyarországon 1948 óta építenek nagyméretű templomi betlehemet a dunántúli Vörsön.



A 19. század közepén jelentős változások figyelhetők meg a karácsony tartalmában és a hozzá kapcsolódó szokásokban. Az ünnep modern formájának születésénél a legfontosabb mérföldkövet Charles Dickens Karácsonyi ének című műve jelentette, amely 1843-ban látott napvilágot. A műben három szellem, az elmúlt, az akkori és a jövendő karácsonyok szelleme jelenik meg Ebenezer Scrooge álmaiban. Itt érhető tetten az ünnep máig élő szellemisége, amely a családi szeretet és a közösség fontosságát hangsúlyozza ki. Ugyanakkor Dickens komoly hangsúlyt fektetett a könyörületességre, és a szegénységet is bemutatta művében. A szegények megajándékozása a polgári világ anyagias hozzáállásában korszakalkotó üzenetet hordozott. Jószívűség, nagylelkűség: ez a két tulajdonság alakul ki Scrooge-ban, és Dickens is ezt a két jellemvonást tartotta követendőnek - így meggazdagodni se nagyon tudott az ünnepi szellemjárásból.

Egyes kultúrtörténészek szerint a ma ismert karácsony voltaképp a viktoriánus kor "terméke ", s megünneplése a tömegkultúrának köszönhetően vált világszerte szokássá. A 20. században kialakult újabb jelentésrétegeket a tömegmédia és a kereskedelem sztereotip jellegű megközelítései terjesztették el, így a karácsony olyan "globalizálódott" ünneppé válhatott, amelynek megtartásához a nem keresztény országokban, például Japánban is egyre inkább ragaszkodnak.

1. Tűzkultusz és betlehemezés
2. Az éjféli misétől a kitalált ünnepig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”