Digitalizálták az ENSZ 1956-os Különbizottságának anyagait

A Héderváry-gyűjtemény története

A magyar-belga származású Héderváry Klára 1981-ban az ENSZ Politikai Osztályának egyik igazgatójaként ment nyugdíjba, ámbár még a 90-es években is kapott megbízásokat a világszervezettől és a belga kormánytól: 1990 és 1992 között a főtitkár különmegbízottja volt Japánban, korábban pedig négy éven keresztül a belga kormány egyik képviselőjeként az ENSZ Közgyűlés delegátusa. Karrierjét 1950-ben kezdte az ENSZ-ben, amikor a Harvardon és a Columbia Egyetemen frissen végzett közgazdászt a közel-keleti fejlődő országoknak technikai segítséget nyújtó részleg alkalmazta.

1957 januárjában, amikor eldőlt az ENSZ-en belül, hogy egy különbizottságot hoznak létre a magyar kérdés kivizsgálásra, Héderváry felajánlotta a szolgálatát a Bizottság munkáját segítő Titkárságának. A Különbizottság négy éve alatt a munka valamennyi jelentős fázisában szerepet vállalt. Feladatai közé tartozott a magyarországi helyzettel kapcsolatos adatgyűjtés, helyzetelemzés, és a források kiértékelése. Továbbá tolmácsolt a meghallgatandó tanúk előszűrésekor és a tanúkihallgatások során, és részt vett az ENSZ Közgyűlése elé terjesztendő jelentés egyes fejezeteinek előkészítésében.

Héderváry Klára, miután az ENSZ a Különbizottság megbízatását 1957 után is meghosszabította, és Sir Leslie Munro személyében 1962-ig egy Különmegbízottat nevezett ki a magyar kérdés további vizsgálatára és a Bizottság munkájának az alátámasztására, Sir Leslie tanácsadójaként járult hozzá a magyar kérdés napirenden tartásához.

Az ENSZ akkori iratkezelési szabályzata értelmében a különbizottságok dokumentációját három év után meg kellett semmisíteni, ugyanez a sors várt a jelentés szövegezése kapcsán keletkezett vázlatokra, a tanúmeghallgatások eredeti hangfelvételeire, az összegyűjtött háttéranyagokra, de hivatalos ENSZ iratok másodpéldányaira is. 1962-től Héderváry Klára a világszervezetben folytatta karrierjét, így továbbra is alkalma nyílt arra, hogy a megsemmisítésre ítélt iratok, hanganyagok jelentős hányadát megmentse.

1981-es nyugdíjazásakor akkori főnökének hozzájárulásával a gyűjteményt 22 whiskys ládában szállíttatta el az ENSZ-ből. New York-i lakása után az iratokat biztonsági okokból a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetében helyezte el. Héderváry Klára a rendszerváltás után 1998-ban az OSA Archivum pénzügyi támogatásával az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának adományozta a gyűjteményt, mert úgy gondolta, hogy a páratlan értékű dokumentáció a magyar nép tulajdonát kell, hogy képezze.

Az iratok jegyzékét Zichy Mihály, az OSZK Kézirattára munkatársa, történész állította össze. Ezzel egyidőben az OSZK állagmegőrzés céljából digitalizálta a szalagokon és lemezeken tárolt 77 órányi hangfelvételt is. A feldolgozó munka azonban egyre sürgetőbbé vált, amikor kiderült, hogy az iratok állaga erőteljes romlásnak indult, és az angol nyelvű anyag katalogizálása szélesebb összefogást kíván. Szintén felmerült, hogy a könnyebb kutathatóság kedvéért az OSA Archivum honlapján – az 1956-os Digitális Archívum részeként – egy online gyűjtemény jöjjön létre az állomány teljes digitalizálásával. Az OSA 2008-2009 között digitalizálta a majd 30 000 oldalnyi papír alapú iratanyagot, a feldolgozó munka jelenlegi fázisában az online gyűjtemény fokozatosan válik elérhetővé 2009 végéig.

Első lépésben a Különbizottság által meghallgatott 111 tanú vallomásának angol (olykor francia) nyelvű jegyzőkönyveit és a kapcsolódó magnófelvételek rövid kivonatait olvashatja a közönség. A következő lépésben felkerülő nagyobb állomány tartalmazza az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett Jelentést és annak vázlatait, beleértve a Bizottság levelezését a különböző kormányokkal, diplomáciai testületekkel és nem kormányzati szervezetekkel.

A bizottsági munka háttéranyagait alkotó nemzetközi és magyar sajtó-összefoglalók, jelentések, újságkivágások egy későbbi fázisban lesznek elérhetőek az online gyűjteményben, de valamennyi kutatható az OSZK Kézirattárában és az OSA Kutatótermében.

Az OSA Archivum 2009. október 22-én rendhagyó programmal várja a közelmúlt története iránt érdeklődő közönséget. A nap során szeretnék a lehető legkülönfélébb módon bemutatni az ENSZ magyar kérdéssel foglalkozó, 1957 januárjában létrehozott Különbizottságának munkáját és archív hagyatékát. A programok célja, hogy újfajta, olykor meghökkentő értelmezésekkel tegyék átélhetővé az általában unalmasnak és porosnak gondolt történeti forrásokat, legyenek azok iratok, hang- és filmfelvételek, vagy színpadi szövegkönyvek.

1. Amíg napirenden volt a magyar forradalom leverése
2. A Héderváry-gyűjtemény története

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban