2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megfejtették a maja piramisok zenéjét

2009. szeptember 23. 13:02 New Scientist, MTI

A maja piramisokon a léptek zaja esőcseppek kopogásaként visszhangzik, hiszen az ősi templomépítők így próbáltak isteneikkel kommunikálni - derül ki egy új kutatásból.

A Chichén Itzában, a Yucatan-félszigeten lévő maja-tolték romvárosban álló, El Castillo (Kastély) néven emlegetett piramistemplom lépcsői által keltett "esőcseppzene" már korábban is ismert volt. A jelenséget elsőként azonban Jorge Cruz, a mexikóvárosi Gépészmérnöki és Villamosmérnöki Egyetem és Nico Declerc, az atlantai Georgia Institute of Technology kutatója kezdte el elemezni.

Nem csupán a Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt El Castillo az egyetlen mexikói piramis, ahol hallani az "esőcseppek koppanását", hasonló a hangeffektusa Teotihuacan, a Mexikói-völgy északkeleti részében fekvő romváros Hold-piramisának is. A Kastély és a Hold-templom esetében az építmények alapjánál regisztrálták a lépcsőkön felfelé haladók léptei által keltett hangok frekvenciáját. Mindkét esetben azonos adatokat kaptak, holott az El Castillo belül üreges szerkezetű, míg a Hold-templom tömör építmény. A különleges hanghatást a kutatók véleménye szerint az okozza, hogy a léptek zaja keltette hanghullámok megtörnek a piramis barázdált felületén.

Jorge Cruz meggyőződése szerint a Kastélyt nem csupán a tollas kígyóisten, hanem egyben az esőisten tiszteletére is emelték, amelynek ábrázolása valóban megtalálható az El Castillo csúcsán, ahogy a Hold-templomban is. "A mexikói piramisokat egyfajta hangszernek tekinthetjük" - vélekedett Jorge Cruz, hozzátéve, hogy nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a maják ezeken "játszottak" is volna.

Francisco Estrada-Belli, a Bostoni Egyetem kutatója szerint a maják a hegyeket istenekként tisztelték, a hegycsúcsok körül gyülekeztek ugyanis az esőt hozó felhők. Ugyanakkor, bár a piramistemplomok esőcseppek koppanását időző hanghatást adnak, ez nem jelenti, hogy hangszerek lettek volna. Elisabeth Graham, a University College London kutatója viszont arra mutat rá, hogy mindkét piramist helyreállították, így "miért is gondolják a szerzők, hogy a restaurált felület ugyanazt a hanghatást kelti, mint az eredeti".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár