Amikor a szovjet kémek feltérképezték Angliát

A városnak a többi angliai településhez hasonlóan épp elég problémája volt azzal, hogy a kormányzat nem tudott megbirkózni az olajválság hatásaival, így szerencsére nem tudtak arról, hogy a szovjet tábornokok ekkor arról vitáztak, hogy melyik utak, illetve utcák lennének a legalkalmasabbak arra, hogy a T-72-esek bevonuljanak a városba.

Semmit nem hagytak a véletlenre: a tervezett invázió térképeit még abban az évben, szigorúan titokban kinyomtatták, hogy azokat a háborús helyzetben villámgyorsan eljuttathassák az atomcsapások nyomán haladó hadtestekhez. A támadóterületeket - amelyeket sem az egyirányú utcák, sem a közlekedési lámpák nem befolyásolták - narancssárgával jelölték.

A térképeket most a nagyközönség is megtekintheti: a Manchesteri Tudományos és Ipari Múzeumban ma nyíló kiállításon a szovjet hadvezetés pontosságára is fény derül. Chris Perkins geográfus, a kiállítás szervezője szerint a szovjet vezetés autóstérképeket is felhasznált a tervezéshez, ám emellett olyan információk is voltak, például a nukleáris létesítményekről, vagy egy közeli börtönről, amelyről az átlagos állampolgárok nem tudhattak. Így légi fotók, kémrepülők által készített képek, és műholdas megfigyelés is kiegészítette a hagyományos forrásokat, mindezt gazdag kémjelentésekkel pontosítva. Persze nem kell, hogy illúzióink legyenek: a NATO-nak hasonló térképei voltak a kommunista érdekszféra településeiről.

Perkins szerint bár a szovjet vezetésnek a világ minden pontjáról volt térképe, léteztek kiemelt helyek, amelyekről mindent tudni akartak. Ezt jelzik ezek a térképek is: az egyes utak pontos szélessége mellett azokat az objektumokat is megjelölték, ahonnan a helyiek esetlegesen ellenállhattak volna. Az épületek színkódolást kaptak: az ipari helyszínek feketék, az adminisztratívak lilák, és a katonai épületek zöldek lettek.

A térképek a kommunizmus bukása után kerültek elő, és azokat a szovjet-orosz átmenet zűrzavarában az egykori katonai térképkészítők adták el a nyugati országoknak. A most bemutatásra került 80 térkép is így került Angliába, ám Perkins elmondása szerint a hadügyminisztérium 1991-ben teherautókkal ment a megvett térképekért.

1974 egyébként a hidegháború egyik mélypontja volt: Nixon bukása után a Szovjetunió nem tudta, mit várhatnak az új elnöktől. A brit helyzet sem volt vidámabb: a választások után Harold Wilson került újra hatalomra, akivel kapcsolatban az is felmerült, hogy KGB-ügynök lehet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa