Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás

Intergráció és publicitás

A rendszerváltás óta a volt államszocialista országok kül- és belpolitikai törekvéseit nagy részben az európai integráció határozta meg. Ebben a folyamatban sajátos mozzanat a Nyugaton munkát, megélhetést kereső, kelet-európai cigányok találkozása a „nyugat-európai cigányképpel.” A nyugat-európai tudat ugyanis a cigány kultúrát gyakran azonosítja a nomadizmussal, annak ellenére, hogy az európai cigányok többsége jó ideje letelepült életet él. Erre jó példa az Európa Tanács főtitkárának egy 1991-es beszéde, amelyben a cigány kisebbség „vándorló jellege” az európaiság bizonyítékaként jelent meg: „Önök egy valóban európai népet képeznek, mivel a cigányok hagyományaik és a meghatározásaik szerint vándorlók, akik országról országra utaznak nem ismerve európai határokat.” E nyilvánvalóan jó szándékú kijelentés semmi mást nem tesz, mint egy megkövült sztereotípia segítségével elkülöníti a cigányokat Európa „többi” népétől, nem törődve a letelepült életmód és a többes identitások „valóságával.” (Magyarországon a nem-cigányok által cigánynak tartott populáció tagjainak kétharmada elsősorban magyarnak tartja magát!)

A 90-es évek vége felé egyre több roma kért menedékjogot a nyugati országokban. Mivel ez ráirányította a figyelmet az Európai Unióba pályázó országokban élő cigány kisebbségek helyzetére, ezért az EU a csatlakozás feltételéül szabta a romák helyzetének javítását. Ez a mozzanat „természetesen” tovább növelte a feszültséget a romák és a többségi társadalom tagjai között, beindítva a bűnbakképzés mechanizmusát.

Magyarországon a roma migráció nem kapott jelentős publicitást, egészen a „zámolyi romák” kivándorlásáig (2000. július). E nagy port kavart eset kapcsán a roma migráció és a romák helyzete megjelent a parlamenti vitákban, részévé vált a pártpolitikai összecsapásoknak. Számos elítélő, megbélyegző nyilatkozat hangzott el – felelős minisztertől is – az ország jó hírének rontásával vádolva a zámolyi romákat.

A cigányokról alkotott képek mindig az adott gazdasági, társadalmi és politikai helyzet függvényében változtak, napjaink válságokkal, panamákkal, feszültségekkel tarkított világában azonban egyre inkább a negatívumok fokozottabb hozzárendelődése a jellemző. Ezt a minden magyar állampolgár számára kedvezőtlen folyamatot csak a felszínes és megbélyegző cigányképek felülírásával és elutasításával lehet megváltoztatni.

A cikk megírásához használt fontosabb munkák (pdf)

Terra Recognita Alapítvány

1. Cigányok és cigánykép a történeti forrásokban
2. Cigánykép a 20. században: „Etnikum? Faj? Réteg?”
3. Hármas átmenet és a cigányok/romák
4. Intergráció és publicitás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe