Film a szenzációs zalavári leletről

2009. augusztus 7. 09:51

Korábban

Cirill és Metód nyomában

"Visszatérve a reprezentatív épületekre: ez elegendő volt ahhoz, hogy püspöki székhelyet létesítsenek" – folytatta Szőke Béla Miklós. A szakember szerint a testvérpár 863-ban indult téríteni a morvákhoz és 40 hónapos oktatás után indultak el, hogy tanítványaikat Rómában vagy Konstantinápolyba felszenteljék. Az első állomásuk Mosapurc volt, ahol több hónapot tartózkodtak: ott akkor már Chozil, Priwina fia élt és ő fogadta a térítő papokat. Érdekesség, hogy maga Chozil is megtanulta azt az írást, amit Konstantin a szláv nyelv speciális hangzóira alakított ki, és amit ma glagolita írásnak nevezünk. Ez egy olyan momentum, amit idáig régészetileg nem lehetett bizonyítani, de a most előkerült korsótöredék oldalára karcolt jelek végre ezt is igazolhatják.

A Magyar Nemzeti Múzeum évtizedes régészeti munkájának eredményei megtekinthetők a Kelet és Nyugat határán című állandó régészeti kiállításon is, amely a honfoglalás koráig mutatja be a Kárpát-medence régészeti kincseit.

Ez pedig világszenzáció: egy olyan 9. századi palacktöredékünk van, ami valamikor a 870-80-as években készülhetett - folytatta Ritoók Ágnes, aki szerint "az utóbbi időben elharapózó és minden alapot nélkülöző vélemények szerint hazugság, hogy ez a két személy Cirill és Metód, akiket utóbb a szlávok apostolának neveztek, jártak volna Zalavár Várszigeten. Ezt valamiért divat letagadni, vagy legalábbis kétségbe vonni. Ez a darab pedig fényes bizonyítéka annak, hogy itt jártak, sőt tanítottak is itt, és nagy népszerűségre tettek szert, mint ahogy erről a legendájuk is szól".

A zalavári ásatás különleges lelete tehát nemcsak kultúrtörténeti emlék, hiszen azt bizonyíthatja, hogy Cirill és Metód, akik III. Mihály bizánci császár parancsának engedelmeskedve térítettek Morvaországban, valóban járhattak a Priwina által alapított grófságban. A lelet értékét tovább növeli, hogy ennek a rövid életű glagolita írásnak, amelynek a továbbfejlesztett változata a ma is használt Cirill-írás, a zalavári töredék a legkorábbi változata.

A töredéken a glagolita írást lehet felismerni egy izse és egy ón betűt, amelyek egy hosszabb szó kezdő betűi lehetnek. Ezek jelenését egyelőre nem ismerjük, nyilván az elemzések után derülhet ki, hogy valójában mi lehetett az edény oldalára karcolva – mondta Szőke Miklós Béla. Szerinte az is lehet, hogy Cirill és Metód, vagy éppen Chozil karcolhatta a feliratot az agyagba.