Hatvanöt év után találta meg apja sírját egy orosz férfi

Tavasszal jutott el a zalaegerszegi polgármesteri hivatalba Jurij Ljubimov, a moszkvai Taganka Színház művészeti igazgatójának levele, amelyben a színház egyik művészének kérését tolmácsolta - idézte fel a kutatást Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese. Anatolij Vasziljev - színész, rendező, zeneszerző - Zalaegerszegen meghalt édesapja sírját szerette volna megtalálni. A családot a második világháború után értesítették, hogy Nazunak őrnagy 1945. április elsején Zalaegerszegen elhunyt; sírját több évtizeden keresztül eredménytelenül keresték a Vöröskereszt segítségével.

A kutatások az elmúlt évtizedekben sokszor azért futottak zátonyra, mert az orosz katonák cirillbetűs nevét gyakran elírták a nyilvántartásokban. A neveket átírták latin nyelvre, később többször is átgépeltek, ami már nem is hasonlított az eredeti névre - magyarázta a levéltáros. Jurij Ljubimov levele után újabb kutatás kezdődött, és a levéltári iratok között találtak is egy hasonló nevet. Egyezett a dátum, az őrnagyi rendfokozat, mindössze két betű különbözött. Nazunak - ami viszonylag ritka névnek számít - helyett a levéltári iratokban Názimok néven szerepelt. A névazonosítás után a muzeológusok a nagykanizsai orosz temetőben eredeti névvel meg is találták a sírt.

Nazunak őrnagyot a harcok után lőtték le ma már kideríthetetlen körülmények között. A sebesült férfit a zalaegerszegi Notre Dame-iskolában működő hadikórházba vitték, ahol április elsején meghalt. Temetését korabeli, fekete-fehér fotón örökítették meg, a háttérben jól látszik a régi épület boltíves fala. A háború után, 1946-ban a holttestét exhumálták és átszállították a nagykanizsai orosz temetőbe.

Anatolij Vasziljev hatéves korában tudta meg, hogy meghalt az édesapja. Szülei még a főiskolán ismerték meg egymást, az édesapjáról akkor már legendák keringtek. Három nyelven - németül, franciául, angolul - beszélt, többször hívták, hogy vegyen részt szótárak, enciklopédiák készítésében, de mindig elutasította, a mai napig nem lehet tudni miért - jegyezte meg elgondolkozva. Az orosz férfi, aki pénteken kerestek fel a sírt, arról is beszélt a helyszínen, hogy gyermekkorában sokszor elmondták, mennyire nem hasonlít édesapjára, aki egy nagy tudású ember volt, ő pedig csak egy "huligán".

Szavai szerint a sír felkutatásával két évvel ezelőtt elhunyt édesanyja régi álmát váltotta valóra, aki egyedül nevelte fel, mert soha nem talált olyan embert, aki édesapja helyébe léphetett volna. Mint fogalmazott, hisz abban, hogy azzal a maroknyi földdel, amit Moszkvából hozott, és azzal, amit édesapja sírjáról visz haza, 64 év után szimbolikusan ismét összekötheti az életüket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról