Számítógéppel azonosítják az ókori vésnököket

Stephen Tracy, a Princetoni Egyetem ókortudósa 15 éve foglalkozik az ókori görög feliratok azonosításával. Egész eddigi munkásságát annak szentelte, hogy olyan jellegzetességeket találjon, amelyek megkönnyítik az ógörög feliratok kormeghatározását.

"A görög írás az évszázadok, évezredek során sokat változott, egy i.e. 5. századból származó írást még egy kezdő is könnyen megkülönbözteti az i.e. 1. századi felirattól. Ám egy tapasztalt kutatónak is nehézséget okoz, ha két olyan feliratot kell megkülönböztetni, amelyek kevesebb, mint száz év különbséggel születtek. A feliratok többsége igen töredékes állapotban kerül elő, így minél pontosabb a kormeghatározás, annál többet árulhatnak el nekünk" - magyarázta Stephen Tracy.

Némely kőfaragó egyéni jeleket hagyott hátra. "Az egyik ióta, vagyis az i, a görög ábécé tizedik betűje, látszólag teljesen azonos egy másikkal. Ám volt egy olyan feliratkészítő, aki az ióta fölé egy parányi kis hangsúlyt vésett be. Nem ismerek más vésnököt, aki ugyanezt művelte volna, az aprócska kis hangsúly olyan volt, mint az egyéni szignója" - mutatott rá Stephen Tracy, aki az Athéni Műszaki Egyetem informatikusaival közös projektet indított.

A görög kutatók az ókori feliratokról készült felvételeket a számítógép segítségével vetették össze, meghatározva az egyes ókori vésnökök betűinek jellegzetességeit. Miután az informatikusok elvégezték az "átlagolást", hibátlanul be tudták azonosítani a Stephen Tracy által kínált 24 feliratot, hat különböző, az i.e. 334 és i.e. 134 között működő vésnök "kézírását". "Ez az első alkalom, amikor egy hasonló elemzést számítógép segítségével sikerült elvégezni, s előzőleg az informatikusok semmit sem tudtak a feliratokról" - mutatott rá Stephen Tracy.

Lambert Schomaker, a Groningeni Egyetem kutatója szerint, aki kidolgozta a középkori szerzetesek kézírásának számítógépes azonosítási módszerét, görög kollégái igen nehéz feladatot oldottak meg. "Sokkal könnyebb egy írnokhoz kötni a kézírást, mint egy vésetet" - mondta. Schomaker ugyanakkor úgy véli, hogy az árnyékok torzíthatják a felvételeket, megnehezítve az ókori vésnökök azonosítását. Meggyőződése szerint a háromdimenziós lézerszkennerek sokkal precízebb felvételeket adhatnak.

A görög informatikusok egyébként a háromdimenziós eljárás alkalmazását, ahogy a digitalizált feliratok és jellegzetességeik összehasonlító adatbázisának létrehozását is tervezik. Az utóbbi révén minden újonnan felfedezett felirat esetében igen gyorsan el lehetne végezni az elemzést és a kormeghatározást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is