Újabb szakasz omlott le Róma városfalából

2009. június 15. 12:22

Újabb darabok omlottak le az ókori Aurelianus-falból Rómában: bár a közeli utcákat lezárták és a forgalmat elterelték, a szakemberek egyre inkább az építmény végső összeomlásától tartanak.

Korábban

Nem ez volt az első eset, hogy a több mint 1700 éves falak egy része összedőlt. Legutóbb 2001-ben, majd 2007-ben egy 30 méteres szakaszon következett be omlás, akkor a falszakasz restaurációja több millió euróba került. Szakértők szerint ehhez hasonlóan a mostani károk helyreállítása is hatalmas összegeket fog felemészteni.

Az Aurelianus-fal Róma utolsó, az ókorban megépített védműve, amely az egész korabeli várost körbefogta. Építése Aurelianus és Probus császárok uralkodása alatt, 271-től 280-ig zajlott. Megépítését a romló katonai helyzet indokolta, ugyanis a 3. század közepén katonai anarchiába süllyedt állam és annak hadserege már nem volt képes a határokon megállítani a barbár hordákat, így azok mind sűrűbben fosztottak ki a birodalom belsejében fekvő városokat. Itáliába is egyre gyakrabban törtek be különféle germán, elsősorban alemann csapatok.

Az évszázadokkal korábban épített, úgynevezett Servius-féle fal pedig ekkor már nem tudta ellátni a főváros védelmének feladatát, mivel az a település növekedése miatt Augustus korától gyakorlatilag a városon belül húzódott. Ezért látta szükségét Aurelianus annak, hogy magát, Rómát is szilárd fallal vegye körül. Az építkezések befejeztével a városba 18 jól megerősített kapun keresztül lehetett bejutni. Maga a fal több mint 18 km hosszú és 3,5 méter vastag volt, 30 méterenként tornyokkal erősítették meg, és közel 14 négyzetkilométernyi területet vett körbe.

A város védművein azonban az eredeti tervekhez képest már az ókorban is változtatásokat hajtottak végre. A 4. században 8-13 méter magasra emelték az eredetileg 6 méteres falakat, és a kaputornyokat is megmagasították, sokszor a megkétszerezve eredeti méretüket, így azok akár a 20 métert is meghaladták. Az 5. század elején Honorius császár uralkodása alatt teljesen felújították a falakat, valamint ekkor került sor a Hadrianus császár számára emelt mauzóleum, a később Angyalvárnak nevezett emlékmű védelmi rendszerbe történő integrálására.

A város régészeti hatósága persze szeretné megmenteni ezt az értékes műemléket, ám szegényes anyagi erőforrásaik miatt ez lehetetlennek tűnik. Egyelőre állandó felügyelet és megfigyelés alá helyezték az építményt, ám ez is komoly pénzbe kerül. A megoldást a római főváros örökségvédelmi pénzeinek átcsoportosítása jelenthetné, hiszen eddig a központi kormányzat intézte a hasonló ügyek finanszírozását. A válság, és a gazdasági nehézségek miatt azonban a beruházások pár éve teljesen leálltak, és ennek folytatására továbbra sincs remény.