Lepold Antal

Első iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait Kalocsán, a jezsuita atyák gimnáziumában, a teológiát a budapesti egyetemen végezte. 1904-ben a budapesti egyetemen teológiai doktori oklevelet szerzett, 1904-ben Kalocsán pappá szentelték. 1904-06-ban Zentán, majd Horgoson segédlelkész, 1906-13-ban Kalocsán az érseki hivatal udvari papja. 1913-ban a kalocsai egyházmegyéből átlépett az esztergomiba; 1913-15-ben Csernoch János érsek-hercegprímás titkára, 1915-20-ban főegyházmegyei irodáig. 1917-től prelátus-kanonok és hercegprímási oldalkanonok, 1934-től őr-, 1938-tól éneklő-, 1944-től olvasókanonok; 1943-tól apostoli protonotárius. 1921-32-ben az esztergomi főszékesegyház plébánosa, 1926-38-ban a római katolikus iskolák főegyházmegyei fő-tanfelügyelőségét látta el. 1929-46-ban az esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár, a Főkáptalani Levéltár és a Keresztény Múzeum prefektusa. Mint Csernoch János bíboros kísérője ott volt 1914-ben a konklávén, amely XV. Benedek pápát választotta. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, a Duna-medence átrendeződésekor személyes kapcsolatba került a Magyarország történelmét irányító személyiségek nagy részével. 1920-ban a Párizs környéki béketárgyalásokon a magyar küldöttségben a katolikus egyházi ügyek szakértője.

Tudományos munkássága során elsősorban Esztergom régészeti emlékeit, történetét, ikonográfiáját, Szent István király ikonográfiáját kutatta, legendáriumokat, pápai körleveleket fordított és adott ki. 1926- 30-ban Gerevich Tiborral, Zsembery Istvánnal a Magyar Katolikus Almanach szerkesztésében vett részt. 1934-ben felfedezte és Gerevich Tiborral közreműködve részben kiásatta a magyar királyok (később az esztergomi érsekek) egykori palotáját. Műemlékvédelmi szempontok alapján végrehajtották a ma is korszerűnek tekinthető rekonstrukciót. Elképzelése szerint az esztergomi vár és múzeuma a Keresztény Múzeum kőtáraként funkcionált volna, ezért összegyűjtötték a vár és a székesegyház köveit, valamint az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat és a bencés gimnázium gyűjteményeit. Újrarendezte a Főszékesegyházi Kincstárat, irányította az 1938-as Szent István-emlékév esztergomi eseményeit. 1943-ban apostoli protonotáriussá nevezték ki. 1946-tól haláláig a bécsi Pázmáneum rektora és a magyar szeminárium tanára. 1951-ben a magyar hatóságok „engedély nélküli külföldi tartózkodás” miatt megfosztották magyar állampolgárságától.

A Magyar Tudományos Akadémia 1936. május 14-én választotta levelező tagjává. Szent István király születéshelye című székfoglaló előadása 1938. január 17-én hangzott el. Az Akadémia átszervezésekor 1949. október 31-én a tanácskozó tagok közé sorolták. Rehabilitációjára 1989. május 9-én került sor. 1937-től a Szent István Akadémia, 1954-től a bécsi katolikus akadémia rendes tagja volt. Az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi Társaság és a Királyi és Egyházmegyei Művészeti Bizottság elnöki tisztségét is ellátta.

Fő művei: Az egyházi kiközösítés. Kalocsa, 1911.; A katolikus autonómia. Bp., 1920.; Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez. Esztergom, 1929.; Az esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történelmi érméi. Esztergom, 1930.; Az Árpádok esztergomi palotája. Esztergom, 1935.; Esztergomi útikönyv. Társszerző: Lippay Lajos. Esztergom, 1938.; Szent István király születéshelye. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. II. Szerk.: Serédi Jusztinián. Bp., 1938.; Szent István király ikonográfiája. In. Uo. III. Bp., 1938., olaszul: Bp., 1938.; Az esztergomi főszékesegyházi kincstár katalógusa. Bp., 1942.; Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Árpád-kori körmeneti keresztje. Regnum, 1943.; Esztergom régi látképei. Esztergom, 1944.; Csernoch János. Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására. Bécs, 1963.

Róla szóló irodalom: Gianone Egon: Prälat dr. Antal Lepold zu seinem 80. Geburtstag. Religion, Wissenschaft, Kultur [Wien], 1960.; Gianone Egon: Lepold Antal prelátus 90 éves. Életünk [St. Gallen], 1970.; Dévényi Iván: Lepold Antal. Művészet, 1971.; Lukács István: Aki megértette a kövek szavát. 100 éve született Lepold Antal. Új Ember, 1980. 6. sz.; Cséfalvay Pál: Lepold Antal és az esztergomi vár feltárása. Esztergom Évlapjai, 1988.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona