Impériumváltások

A Nagy Egyesülés

Az első világháború ismertetése során a román tankönyvek először felvázolják Románia háborúba való belépésének körülményeit, majd a hadieseményeket. A Petrion kiadványa az 1916-os erdélyi offenzíva taglalásakor Brassó, Fogaras, Csíkszereda és Székelyudvarhely felszabadításáról ír, a későbbi események (Bukarest megszállása stb.) kapcsán pedig megemlíti, milyen nagy károkat és szenvedéseket okoztak a központi hatalmak megszálló csapatai Romániának.

Nagy-Románia megalakulásának taglalásakor a könyvek egyaránt megemlékeznek a frontokon zajló harcok, a külföldön kifejtett propagandaakciók, valamint a kedvező nemzetközi körülmények (az önrendelkezés elvének meghirdetése) szerepéről - a Petrion kötete mindeközben főképp a románság saját erőfeszítéseire helyezi a hangsúlyt. A tankönyvek felsorolják a románok által lakott, de idegen uralom alatti területek önrendelkezésének három fázisát: az autonómiát, a függetlenséget és az egyesülést Romániával.

A Humanitas tankönyve beszámol róla, hogy a román nemzeti tanácsok és gárdák átvették a hatalmat Erdélyben, és "sikerült fenntartaniuk a rendet", a Petrion kötete pedig a szervezkedő románság általános lelkesedését emeli ki. Mindkét szöveg megemlíti az aradi magyar-román tárgyalásokat is, amelyek során a magyar kormány autonómiát ajánlott fel Erdély számára, és szemelvényeket is közölnek a gyulafehérvári egyesülési határozatokból.

Az események leírásában megfigyelhető néhány árnyalatnyi különbség, amelyeket jól szemléltet a szóhasználat: míg a Humanitas és a Petrion kiadványa a román köztudatban bevett "Nagy Egyesülés" (Marea Unire) kifejezést használja, valamint az egyesülést kimondó román népgyűléseket (például az 1918. XII. 1-jei gyulafehérvári népgyűlést) "népszavazás jellegű gyűléseknek" nevezi, a Sigma könyvében csak "Egyesülés" szerepel, a gyűléseket pedig "reprezentatív jellegűeknek" nevezi a vonatkozó rész szerzője.

Az egyesülést a Petrion tankönyve szerint fokozatosan elismerték a kisebbségek is, igaz, "bizonyos ellenséges tendenciák megmaradtak egyes magyarok között". Az új rendezés nemzetközi elismerésének taglalásakor mindhárom könyvben szóba kerülnek a román delegáció és a nagyhatalmak nézeteltérései - a Humanitas könyve "brutális bánásmódot" emleget, és Románia belügyeibe való beavatkozásként értékeli a kisebbségvédelmi szerződés erőltetését. A kisebbségvédelmi előírásokat a Petrion kiadványa a "hátrányos előírások" és "igazságtalan kikötések" közé sorolja. Ugyanitt röviden jellemzik Románia későbbi szomszédságpolitikáját: Románia a béke és az (új) területi status quo fenntartására törekedett, valamint a kapcsolatok normalizálására, ám a szomszédos államok nem ismerték el a Nagy Egyesülést.

Az új határok megállapításáról kevés szó esik, a szerzők viszont kidomborítják, hogy a rendezés az önrendelkezési elv alapján történt, és hogy "az európai államok többségében voltak nemzeti kisebbségek" - áll a Humanitas tankönyvében. A Sigma kötete ehhez még annyit tesz hozzá, hogy a határok technikai szempontból az etnikai viszonyokat követték, még ha ez "bizonyos régiókban nehéznek is bizonyult".

A magyar-román viszony kapcsán mind a Humanitas, mind a Petrion könyvében az szerepel, hogy Magyarország nem ismerte el a gyulafehérvári gyűlés határozatait. A Petrion tankönyve szerint "1919 áprilisában és júliusában Magyarország katonai akciókba fogott Erdély megszállása érdekében" , amit a románok visszavertek, majd megszállták Budapestet; a Humanitas kötete pedig a magyar-szovjet (kommunista) bekerítés veszélyét emeli ki.

1. A Nagy Egyesülés
2. Trianon
3. 1940/1947

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
• Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
• Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
• Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
• Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
• Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával