A civilek felé is nyitnak a műemlékvédők

Az új főtitkár tolmácsolta a szakmai civil szervezetnek a Közgyűlés során is markánsan megjelenő álláspontját, amely szerint növelni kell a nemzeti bizottság súlyát a nemzetközi életben és itthon pedig nyitni kell a társadalom szélesebb rétegei felé is. Fejérdy Tamás hangsúlyozta: a Nemzeti Bizottságon belül - mind az új vezetést, mind a tagság egészét illetően - egyetértés van abban, hogy fokozni kell az itthoni szervezetben a szakbizottságok munkáját, s így ezzel is megalapozni a jelenlétet a nemzetközi ICOMOS hasonló célú bizottságaiban.

Az ICOMOS-t – a műemlékvédelem hivatásos művelőinek többségéhez hasonlóan - gyakorta éri az a vád, hogy ortodox szerepet játszik a műemlékvédelemben és nézeteinek egy részét – úgymond – meghaladta az idő. Általában az úgynevezett Velencei Charta céljaihoz való ragaszkodást szokás emlegetni, abból is kiemelve a „rekonstrukció tilalmát”: nevezetesen hogy a már elpusztult műemléki részleteket nem szabad eredeti formájukban visszaépíteni.

Fejérdy Tamás szerint azonban a Charta szövegének felszínes értelmezésénél jelentősen bonyolultabb a helyzet, hiszen az továbbra is fennáll, hogy a műemléki rekonstrukciónál el kell kerülni a hamisítást (vagyis, hogy ne lehessen észrevenni a különbséget az eredeti és az „utángyártott” között), azonban a bemutatás élményszerűségére mindenképpen törekedni kell. „Valószínűleg nincs két ugyanolyan eset, műemléki rekonstrukció, vagyis mindenkor egyedileg kell mérlegelni” – véli az új főtitkár. Az ICOMOS, miközben ragaszkodik a már elért eredményekhez, korántsem kezeli mereven a műemlék-restaurálásokkal kapcsolatos kérdéseket: elméleti és gyakorlati munkájában mindig újabb válaszokat keres az új kihívásokra.

Az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága a nemzetközi szakmai súly növelése mellett nyitni szeretne a társadalom, az örökségünk megvédése iránt fogékony emberek felé is. „Szeretnénk jobban megismertetni a nézeteinket, a szakmai munkánkat a társadalommal, partnerként és nem okítóként (még kevésbé kioktatóként) megjelenni a közéletben” – mondta Fejérdy Tamás. A főtitkár szerint egyenrangú felek eszmecseréi keretében lehet hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy magukénak tudják és érezzék, miért fontos az épített örökség megőrzése.

Az ICOMOS MNB megújult vezetése Nagy Gergely elnökletével ezután fogja kidolgoznia következő három évre szóló szakmai programot, amelyben várhatóan helyet kap az a korábbi törekvés is, amely szerint konkrét esetekben is megpróbálnak tanáccsal szolgálni a hozzájuk fordulóknak.

További részletek a műemlékem.hu cikkében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?