A pénznek mégis volt szaga

2009. április 6. 09:17 The Independent, MTI

A jelenlegi gazdasági helyzetben nem árt tanulni Vespasianustól, aki igen egyszerű módszerrel, a nyilvános illemhelyek megadóztatásával igyekezett rendbe tenni a birodalmi pénzügyeket - vélik annak a nagyszabású kiállításnak a szervezői, amellyel a császár születésének 2000. évfordulójáról kívánnak megemlékezni Rómában.

Korábban

A tárlat a Flavius dinasztia történetét meséli majd el, kezdve az alapítótól, Vespasianus császártól, aki nagyszabású középítkezési programot indított be, valamint fiairól Titusról és Domitianusról, akik e projekteket megvalósították. A kiállítás kurátora, Filippo Coarelli régész szerint a tárlat megrendezése meglehetősen kézenfekvő volt a mostani gazdasági helyzetben. A kiállításnak a Colosseum ad helyet, ez volt Vespasianus legambiciózusabb projektje, s ez a korabeli létesítmény maradt fenn a legjobb állapotban. "Az uralkodó megváltoztatta Róma arculatát" - emelte ki Filippo Coareli.

Titus Flavius Vespasianus, Róma kilencedik császára, aki 69. és 79. között uralkodott, i.e. 9. november 17-én született a Rómától északra lévő Falacrinae Reatéban (mai Rieti). Claudius uralkodása alatt részt vett Britannia meghódításában (42-47), később számos egyéb tisztség után Africa prokonzulja lett. 67-ben Nero hűséges híveként kapott megbízást a zsidó felkelés leverésére (67-69). majd annak öngyilkossága után polgárháború tört ki, egy év leforgása alatt hárman is váltották egymást a császári trónon.

Vespasianust 69-ben először az alexandriai, majd az judeai hadsereg is császárrá kiáltotta ki, végül a dunai légiók is csatlakoztak hozzá. A szenátus 69. december 22-én törvényben ismerte el Vespasianus uralmát A polgárháború és Néró őrült költekezése miatt a birodalom kincstára kiürült, miközben Róma még mindig nem heverte ki az i.sz. 64-ben a város nagy részét elpusztító tűzvészt.

Vespasianus, egy adószedő fiaként szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: egyrészt csökkentette a kiadásokat, másrészt új bevételi források után nézet. Intézkedései egyike a nyilvános illemhelyek megadóztatása volt, amelyek a császárnak köszönhetően a város egész területén megtalálhatóak voltak. Bírálóinak a császár azt válaszolta, hogy a pénznek nincs szaga (Pecunia non olet).

A Colosseumot, amelyet eredetileg a Flaviusok Amfiteátrumának neveztek, tartják Vespasianus életművének. I.sz. 80-ban, egy évvel a császár halála után Titus avatta fel a 75 ezer nézőt befogadó arénát, és az ezt követő játékok 100 napon át tartottak. Filippo Coarelli szerint a Colosseumot Nero magántava fölé építették, ezzel Vespasianus jelezni kívánta a rómaiaknak, hogy visszaadja a népnek, amit elődje elvett tőlük.

A Divus Vespasianus (Isteni Vespasianus) című tárlat, amely jövő januárig lesz látható, mindenekelőtt a nagyszabású közmunkákat és építkezéseket mutatja be, amelyek Vespasianus kezdeményezésére kezdődtek a birodalomban. Bemutatják egyebek közt annak az óriási márványtérképnek a maradványait is, amely Vespasianus Béketemplomában, a Templum Pacisban segített a látogatóknak eligazodni a szobrok és feliratok között. A Béke templomában őrizték egyebek között a rómaiak által lerombolt jeruzsálemi szentély aranykincseit.