Egymillió áldozata lehetett az örmény népirtásnak

A kérdés ma igencsak érzékeny pontnak számít Törökországban, hiszen az örmény népirtás a hivatalos állami politikai szerint sosem történt meg, és annak felemlegetése a hazaárulással egyenlő. Egy januárban megjelent könyv azonban lerántotta a leplet a korábban titkolt számokról, és bemutatta, hogy valójában hányan halhattak meg a vérengzésekben. Nem meglepő, hogy a lapok szinte egyáltalán nem írtak a könyv megjelenéséről, és az a tévé-, vagy vitaműsorokba sem került be. A művet író és összeállító Murat Bardakci török újságíró szerint ennek egy oka lehet: a számok túl magasak az átlagemberek számára, akik még nem állnak készen, hogy ezzel foglalkozzanak.

A törökök egyébként több nemzedéken át semmit sem tudtak az 1915-18 közötti örmény népirtásról, amelynek során a korabeli kormányzat több mint egymillió embert gyilkolt meg. Az ország kormányzata a kérdés tárgyalását nem csak az iskolai tankönyvekből hagyta ki, hanem minden téren durva kampányt folytatott annak felejtéséért. Az elmúlt tíz évben azonban a civil társadalom fejlődésével művészek, írók és történészek vonták kétségbe a hivatalos állami ideológiát. Tavaly decemberben több történész egy olyan petíciót tett közé, amely hivatalos bocsánatkérésre szólított volna fel. Ezt eddig 29 ezren írták alá.

A The Remaining Documents of Talat Pasha című könyvében Bardakci Mehmet Talat, vagy más néven Talat pasa, az örmény deportálások szervezőjének, és kitalálójának dokumentumait elemezte és mutatta be. Ezek korábban a férfi özvegye, Hayriye tulajdonában voltak, ám ő még 1983-as halála előtt az újságírónak adta azokat. Az iratok közzététele nem volt egyszerű: a most kiadott mű egy közel 20 évig tartó küzdelem eredményeként kerülhetett a boltokba.

A papírokból sokkoló részletekre derül fény: 1915 előtt 1.256.000 örmény élt az Oszmán Birodalomban, míg két évvel később csak 284.157 - állítja Bardakci. A szerző egyébként próbált kerülni minden értelmezést, vagy történészi percepciót: a mű csak a számokat tartalmazó dokumentumokat, és egy Talat özvegyével készített interjút tartalmaz, és semmilyen magyarázat nem került a szövegek mellé, hiszen a tények szerinte magukért beszélnek.

Törökország ennek ellenére hivatalosan továbbra sem foglalkozna a kérdéssel: múlt vasárnap a török külügyminiszter arra figyelmeztette Barack Obama amerikai elnököt, hogy jövő hónapi törökországi látogatásán ha bármilyen formában elismeri az örmények követeléseit, akkor az visszavetheti két ország kapcsolatait, és hosszabb távon a közel-keleti rendezés lehetőségeit is alááshatja.

Az állami vezetés emellett továbbra is kitart azon állítás mellett, hogy az örmények az első világháború káoszának áldozatai voltak, és azért kellett fellépni ellenük, mert az oroszokat támogatták. Bardakci ezzel részben egyet is ért: véleménye szerint - amely a könyvbe nem került bele - "ez nem egy náci népirtás volt, és nem is holokauszt", és ezeket a fogalmakat nem lehet összemosni. Szerinte sötét idők voltak, és a törököknek valamilyen formában fel kellett lépni az oroszokat nyíltan támogató örmények ellen. "Ez egy nagyon kemény döntés volt, ám a kormányzat kénytelen volt deportálni az örményeket" - állítja.

Ezt az érvelést azonban a legtöbb kutató visszautasítja, szerintük ugyanis az örmények egyáltalán nem jelentettek veszélyt az Oszmán Birodalomra, és az ellenük irányuló támadás inkább a hivatalos vezetés szerint megbízhatatlan rétegek elleni támadás volt. Hilmar Kaiser, a korszak egyik szakértője szerint a könyvben bemutatott adatok minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a hatóságok mindenre kiterjedően részletesen kiszámolták, hogy hány örményt kell kiíratni. Ez pedig szándékos, és szisztematikus népirtást jelent. Ezzel más kutatók is egyet értenek: szerintük a számok a korábbi elméleteket támasztják alá, míg Bardakci saját elméletét nem kell komolyan venni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?