Enciklopédia az észak-erdélyi holokausztról

Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája címmel a budapesti Park Könyvkiadó és a kolozsvári Koinónia kiadó közös gondozásában jelent meg a napokban a közel hatszáz oldalas munka. Nyolc romániai, egyesült államokbeli, izraeli és magyarországi történész és holokauszt-kutató munkáját Randolph L. Braham, a New York-i City University érdemes professzora, a holokauszt-kutatás világhírű tudósa a kötet főszerkesztőjeként hangolta össze, a szerkesztési munkát pedig vele együtt Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságíró végezte.

A mai Erdély területén, amely a történelmi tartományon kívül a Partiumot és a Bánságot is magában foglalja, a népszámlálások szerint 1910-ben mintegy 183 ezer, 1930-ban pedig 192 ezer izraelita vallású személy élt - mondta Tibori Szabó Zoltán. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés Erdély mintegy 43 ezer négyzetkilométeres északnyugati részét az ott élő 2,4 millió lakossal együtt Magyarországhoz visszacsatolta.

A magyar fennhatóság alá került észak-erdélyi területen az 1941-ben rendezett népszámlálás mintegy 151 ezer izraelita vallású lakost talált. Az 1944 májusában gettóba zárt észak-erdélyi zsidóságot Auschwitzba deportálták, a borzalmakat mintegy 15-20 ezren élték túl. 2002-ben Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban összesen kevesebb mint kétezer zsidó élt - mondta Tibori, aki egyébként az erdélyi és a magyarországi holokauszttal kapcsolatos több munkának is a szerzője.

A kötetet az észak-erdélyi zsidóság történetét átfogó tanulmány vezeti be Braham professzor tollából, majd a korabeli vármegyék fejezetei következnek, ezeken belül abc-sorrendben valamennyi olyan település története megtalálható, ahol zsidó közösségek éltek a vészkorszak előtt. A kötet végén Erdélyi zsidó sors a holokauszt után címmel Tibori Szabó Zoltán foglalta össze az erdélyi zsidóság második világháború utáni történetét.

Mindegyik fejezetet, illetve szócikket kimerítő bibliográfia kísér, a kötetben való eligazodást szószedet, személy- és földrajzi névmutató, illetve bibliográfia segíti. A könnyebb megértést térképek, táblázatok és korabeli fotók szolgálják. Tibori elmondta: 2007-ben Budapesten a szintén Braham professzor irányításával megjelent háromkötetes munka (A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája) erdélyi vonatkozásait gyűjtötték egybe és egészítették ki a Kolozsváron most megjelent kötetben. A két enciklopédia elkészítéséhez csaknem harminc szerző évtizednél is hosszabb munkájára volt szükség - mondta Tibori, aki a háromkötetes korábbi, budapesti kiadványt is együtt szerkesztette Braham professzorral.

"A most megjelent kötet erdélyi magyar oktatási intézmények segédeszköze lehet. Az a cél vezérelt, hogy alapvető kézikönyvvel szolgáljunk tanároknak, diákoknak és mindazoknak, akik az észak-erdélyi zsidóság katasztrófáját közelebbről is megismerni szeretnék. A munka egyben emlékművet kíván állítani azoknak a kisebb-nagyobb erdélyi zsidó közösségeknek, amelyeket a náci korszak idején megsemmisítettek, és amelyeknek jelentős része magyar anyanyelvű és kultúrájú volt" - mondta el Tibori.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe