Állati csont erősítette a mór építészet csodáit
2009. január 19. 08:08 MTI
Egy középkori cserépégető kemence véletlen felfedezése nyomán tudósok kiderítették, hogy a mór építészek porított állati csontokat alkalmaztak az erődítmények falainak megóvására a dél-spanyolországi Alhambra palota térségében.
A felfedezés az első bizonyíték arra, hogy porított csontokat használtak a mór épületeken a védőréteghez, az úgynevezett patinához - mondta Carolina Cardell, a Granadai Egyetem geológusa, aki a lelőhelyen egy éve megkezdett ásatásokon dolgozik. "Ez a módszer ismert volt a görög, a római és a kelta építményeken, de ezúttal először fordult elő, hogy egy mór épületen találtak rá".
A régésznő az Analytical Chemistry című tudományos folyóiratban számolt be a felfedezésről. A régészek az Alhambra palota közelében egy négyméteres fal feltárásán dolgoztak, amikor egy csontokat és hamut tartalmazó halom mellett rábukkantak a kemence maradványaira. A fal valamikor 1333 és 1354 között épült I. Juszuf mór kalifa uralma idején, aki az Alhambra palotaegyüttesének egyik legfontosabb részét is megépíttette. Az Alhambra a mór építészet egyik leghíresebb alkotása Granada közelében, ahonnan a mór kalifák 800 éven át uralkodtak Spanyolország legnagyobb része fölött - mindaddig, amíg Ferdinánd király és Izabella királynő 1492-ben ki nem utasította őket. A palota ma az UNESCO világörökségi listáján szereplő nevezetes turisztikai látványosság.
A régészek feltételezték, hogy a kemence kapcsolatban áll a falak borításával, ezért felkérték Carolina Cardellt, a Granadai Egyetem ásványtani tanszékének tanárát és társait egy alaposabb vizsgálat elvégzésére. A kutatócsoport hamarosan kiderítette, hogy a mintegy 2 négyzetméteres kemence 1000 Celsius fok körüli hőmérsékleten működött, ami jóval magasabb, mint a fűtésre használt kemencéké, így világos volt, hogy más célra szolgált. A mór építmények tégláiban kimutatták egy apatithidroxid nevű ásvány maradványait, ez az anyag a csontok fő alkotóeleme. Ezeket a csontokat a porításhoz igen magas hőmérsékletre kellett felhevíteni. A tudósok ezután kifinomult észlelési módszerekkel ugyanezt az anyagot észlelték a kemence falain is.
Carolina Cardell szerint a csontpor minden más anyagnál jobban megerősítette a falak borítását. A jobbára disznócsontokból nyert port a térség más mór építményeihez is felhasználhatták - vélekedik a kutató -, de nincs bizonyíték arra, hogy magában az Alhambrában is alkalmazták volna.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2013
- Shakespeare elveszett világa
- Bájitalok a régmúltból
- Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
- Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
- Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
- Magyar űrhajósok a zűrben
- A Tenkes kapitánya
- Garibaldi magyar parancsnoka
- Az évszázad magyar műkincsrablása
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
