Megfejtették az 1918-as spanyolnátha titkát

A felfedezést a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat, az Egyesült Államok tudományos akadémiájának kiadványa keddi számában tette közzé. Az eredmény rámutat olyan génmutációkra, amelyek a közönséges influenzavírust világméretű járványt okozó, veszélyes kórokozóvá alakíthatják át.

A japán állami támogatással dolgozó kutatók az 1918-as influenza vírustörzs mintáiból szerzett géndarabokat illesztettek a mostani szezonális influenza vírusaiba, hogy megtalálják a felelőssé tehető géneket. Úgy vélik, tanulmányuk közelebb visz az új típusú influenza elleni szerek kifejlesztéséhez is. "A hagyományos influenzavírus főként a felsőbb légutakban szaporodik: a szájban, orrban és a torokban. Az 1918-as vírus a felső légutakban is, de a tüdőben is sokszorozódik, ezáltal elsődleges tüdőgyulladást okoz áldozatai közt" - magyarázta Kavaoka Josihiro, a Wisconsin-Madison Egyetem virológusa, a tanulmány társszerzője.

Kavaoka amerikai-japán kutatócsoportja szerint az 1918-as spanyolnátha-pandémia az emberiség történetének legpusztítóbb járványkitörése volt, világszerte mintegy 50 millió halálos áldozattal. A megfertőződött emberek 2,5 százaléka halt meg, holott egy szokványos influenzajárványban ez az arány nem éri el az egy százalékot.

A kutatók a spanyolnátha három áldozatának patológusok által megőrzött tüdőszöveteiből nyerték ki a genetikai mintákat. A vizsgálatok során az 1918-as vírus egyes génjeit gondosan, egyenként illesztették be modern influenzavírusokba, majd kísérleti egereken és vadászgörényeken ellenőrizték fertőzőképességüket. Így találtak rá a három génből álló együttesre, amely lehetővé tette, hogy a vírus megéljen és szaporodjon mélyen a tüdő sejtjeiben is. A géncsoport elősegítette az úgynevezett RNS-polimeráz képződését, amely a vírusmásolat készítéséhez szükséges fehérje.

A legtöbb vírusszakértő egyetért abban, hogy influenza-világjárvány újra várható, azt azonban nem lehet megjósolni, melyik vírustörzs mutálódik emberre veszélyes módon. Legvalószínűbbnek azt találják a virológusok, hogy a H5N1 jelű madárinfluenza-vírustörzs és egy humán influenzavírus mutációjából alakulhat ki cseppfertőzéssel is terjedő, pandémiát okozó vírusváltozat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”