A föld alatt terjeszkedik a Szépművészeti Múzeum

A program támogatási szerződését csütörtökön írta alá Budapesten Lukovich Tamás, a Pro Régió Kht. vezetője és Baán László, a múzeum főigazgatója. Az aláírásnál jelent volt Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára; Mosonyi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága főigazgatója és Steiner Pál, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.

A beruházás eredményeként a Hősök tere felé létrejövő térszint alatti épületrészben közösségi funkciókat szolgáló helyiségeket építenek, így csaknem négyezer négyzetméterrel növekszik a Szépművészeti Múzeum területe. A térszint alatti szárny turisztikai központként is funkcionál majd, emellett fogadótér, több jegypénztár, kávézó, étterem, múzeumi bolt, gyermekfoglalkoztató kap benne helyet. Kialakítanak egy időszaki kiállítóteret, előadótermet és egy médiapáholyt is.

A beruházást az indokolja, hogy a jelentős európai múzeumokban már néhány évtizede robbanásszerűen megnőtt a látogatók száma, itthon pedig az utóbbi évek kiállításai mutattak rá arra, hogy egy-egy nagyobb tárlat akár többszázezer érdeklődőt is becsábít a falak közé. Ezzel párhuzamosan a látogatói igények is megváltoztak, az intézményeknek ma már nem csupán a műtárgyak megőrzésére és bemutatásra kell helyezni a hangsúlyt, hanem egyfajta élménycentrummá kell válniuk.

A térszint alatti bővítés több mint 3,3 milliárd forintos európai uniós támogatásáról 2007. július 27-én született kormánydöntés. A támogatási szerződés csütörtöki aláírása előtt rendezett tájékoztatón Hiller István oktatási és kulturális miniszter úgy fogalmazott: „emlékezetes nap december 11. az intézmény több mint 100 éves történetében, hiszen ilyen nagyarányú bővítésről először számolhatunk be”. Baán László főigazgató elmondta: a múzeumnak és a tárcának fontos kérdést kellet mérlegelnie: a munkálatok befejezéséig, 2011-ig zárva legyen-e a ház vagy nyitva. A miniszter kérésére utóbbi mellett döntöttek, hiszen továbbra is nagy nemzetközi kiállítási projekteket terveznek.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közlése szerint a Szépművészeti Múzeum bővítésének tervei 2005 óta készülnek Szécsi Zsolt építész irányításával. A régi épületre vonatkozó tervfejezeteket Mányi István, az épület rekonstrukcióját több évtizede folyamatosan tervező építész készíti. Munkájukba a múlt év telén meghirdetett tervjavaslati verseny győztesei, Karácsony Tamás építész és munkatársai idén tavasszal kapcsolódtak be. Az engedélyezési tervet a három vezető tervező együtt jegyzi.

A szerződéskötést követően dolgozzák ki a tenderterveket, majd kiírják a fővállalkozói tendert. Az új épület tényleges kivitelezési munkálatai 2009 őszén kezdődhetnek meg, a befejezés 2011 tavaszára várható - tudatta az NFÜ.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról