A csehszlovákiai állambiztonság likvidálta volna az árulókat

Pavel Zácek, a cseh nemzeti emlékezet intézete igazgatójának egy prágai történészkonferencián pénteken elhangzott előadása szerint a különleges állambiztonsági egységnek elsősorban azokat "árulókat" kellett volna semlegesítenie, akiknek az egykori szocialista Csehszlovákiából sikerült Nyugatra távozniuk.

Korabeli levéltári dokumentumokból kiderült, hogy likvidálni kellett volna azokat a volt állambiztonsági vagy titkosszolgálati személyeket is, akik átálltak a nyugati titkosszolgálatokhoz és fontos adatokat szolgáltattak ki nekik. A listán olyan nevek találhatóak, mint a Masín testvéreké, akik az ötvenes évek elején fegyverrel a kezükben harcolták ki a Nyugatra jutást, vagy Frantisek Tisler, Csehszlovákia amerikai nagykövetségének katonai attaséjáé, aki 1959-ben állt át az amerikaiakhoz.

A Vlast nevű egységet 1963-ban hozták létre, s 1968 elején, a prágai tavasz beindulásakor számolták fel. A feltárt dokumentumok szerint a tervezett gyilkosságok közül végül egy sem valósult meg, csupán néhány kisebb bemelegítő akciót valósítottak meg Nyugaton. "Abban az esetben, ha rendkívüli módon megsértik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdekeit, s ha az célszemélyt a csehszlovák bíróságok előzőleg halálra ítélték, akkor a megfelelő jóváhagyást és utasítást követően hozzá lehet fogni az illető fizikai megsemmisítéséhez az idegen ország területén" - idézte Zácek az egyik korabeli dokumentumot.

"Az egységbe a korabeli titkosrendőrség legjobb kádereit válogatták be. A hírszerzésnek ez volt a legtitkosabb része" - jegyezte meg a nemzeti emlékezet intézetének igazgatója a szovjet titkosszolgálatokkal (NKVD, illetve utódja, a KGB) foglalkozó konferencián. Zácek szerint a Vlast létrehozására a szovjet KGB adott utasítást, s azt Lubomír Strougal akkori belügyminiszter, a hetvenes és a nyolcvanas évek csehszlovák kormányfője hajtotta végre.

A fennmaradt utasításokból kiderült, hogy Nyugatra menekült "árulókat" elfogásuk után elsődlegesen vissza kellett volna csempészni Csehszlovákiába. Ha ez a terv sikertelen lett volna, akkor a csehszlovák hírszerzőknek meg kellett volna valamilyen módon győzniük a nyugati kollégáikat, hogy a célszemélyek továbbra is a kommunista titkosszolgálatoknak dolgoznak, s a Nyugat nem bízhat meg bennük. Bár a gyilkosság mint munkamódszer az utolsó helyen szerepelt, alkalmazását nem zárták ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére