Klímaváltozás miatt hagyták el az őskori skót szentélyt

2008. november 11. 11:45 Times Online

A gízai piramisoknál és Stonehenge-nél is régebbinek számító argylli Kilmartin Glen őskori szentélyét i.e. 1100 körül a klímaváltozás miatt hagyhatták el a közelben lakók - számoltak be róla nemrég a helyi régészek.

Korábban

A neolitikus és bronzkori Európa egyik legfontosabb építményét i.e. 3700 körül, sőt egyesek szerint még korábban is használták, és ott közel 350 őskori emlékmű, így temetkezőhelyek, sziklafaragások, és állókövek is találhatók. A leginkább fantasztikus emléknek a Dalriada királyság központjának számító dunaddi skót erőd számít.

A régészek a legújabb vizsgálatokkal egy olyan, közel ezer évet átfogó periódust azonosítottak, amikor a térségben semmilyen építkezésre nem került sor, sőt úgy tűnik, mintha mindenkinek nyoma veszett volna. A Skót Nemzeti Múzeum korai prehisztorikus részlegének vezetője, Alison Sheridan szerint a helyszínen a legkorábbi emberi tevékenység i.e. 4500 körülre tehető, majd i.e. 3700 és 100 között Kilmartin Glen egésze szent helynek számított.

A kutatók szerint a szentélyekből a Nap és a Hold ciklusait tanulmányozták. Arra azonban nincs magyarázat, hogy i.e. 1100 és 200 között mi történhetett: egy pár bronzkori kardon kívül ugyanis semmilyen emberi maradványt nem találtak ebből az időszakból. Amikor aztán i.e. 200 körül újra megjelentek az apróbb erődök, és kis települések, már egy egész más népcsoport lakta a területet.

A kutatók most az igazán divatossá váló klímaváltozás folyamatával magyarázzák az akkor történteket, ám biztos magyarázatot arra még ők sem tudnak adni, hogy pontosan mi is történhetett.