Az ókori templomépítészet rejtelmei
2008. október 10. 13:05 Discovery News
Az ókori görög templomok építéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy melyik istennek vagy istennőnek építik, hiszen eszerint kellett helyet keresni nekik - állítja egy amerikai kutató.
Gregory Retallack, a tanulmány szerzője szerint a templomok helyének kiválasztásakor az istenek és istennők előtti tisztelgés mellett több más tényező is befolyásolta a tervezést, így például az adott hely kulturális és gazdasági ereje is, a döntő szót azonban mindig is vallási szempontból hozták meg.
Az Oregoni Egyetem földtani professzora 84, i.e. 480-338 között épült templom területéről vett talajmintákat, majd ezek analízise után fény derült arra, hogy az egyes területek miben térnek el egymástól. A felfedezés részletei az Antiquity magazin legújabb számában olvashatók.
Az adott földrajzi helyek mindig szoros mitológiai kapcsolatban voltak az oda épülő templomok istenével vagy istennőjével – állítja Retallack. Az Athénének vagy Zeusznak emelt épületek például mindig magas sziklákra épültek, ők ugyanis harcos társadalmak istenei és istennői, így templomaik a legkönnyebben védhető helyekre kerültek.
A vadászattal rokonított Artemisz és Apollón szentélyei szinte minden alkalommal egykori vadászterületekre kerültek, míg a Hérának és Hermésznek szentelt templomokat agyagos, állattartásra kiváló földön létesítették. Démétér és Dionüszosz templomai a földművelésre alkalmas helyekre kerültek, és ez tette lehetővé a bennük rendezett termékenységi ünnepek és fesztiválok könnyű megrendezését is.
Poszeidón és Afrodité épületei mindig is az öblök partjaira, a gazdag halászterületek mellé épültek, és ezek tükrében nem meglepő, hogy az alvilág úrnője és ura, Perszephoné, és Hadész szent helyei mindig mély és sötét barlangokba, vagy erdők mélyén voltak.
Ez a helyzet azonban idővel megváltozott: a kutató szerint a kezdeti fa- és földtemplomokat később márványoltárok, és pompás épületek váltották fel. A kutató szerint az ókori templomok építésekor a különleges természeti erők meglétére is odafigyeltek, hiszen ezek jelentették az ókori speciális effektusokat: Delphi jósnőjének történetét mindenki ismeri, ám az már kevéssé köztudott, hogy Epidauroszban különleges fosszíliákkal ékesített márványlapokat helyeztek a bejárathoz, hogy azzal is a szakrális hatalmakra emlékeztessék a belépőket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Mit csinált Krisztus Márta és Mária házában?
- Jézus Krisztus három megjelenését ünnepli a kereszténység vízkeresztkor
- Számos módszerrel igyekeztek kiszámolni Jézus születésének valódi időpontját
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.