A csehek Trianonja

A megbontott egység

A térképre pillantva (lásd galériánkat) szinte azonnal láthatóak a müncheni egyezmény következményei. Noha a Szudétavidék lakosságának többségét a németek tették ki, ezek a területek a cseh köztudatban Csehország szerves részét alkották. Ezért is okozott akkora megrázkódtatást, hogy elcsatolták többek közt az Óriáshegységet (Krkonose) az Elba forrásával, az északi iparvidékeket, a nyugat-csehországi fürdővárosokat – beleértve Karlovy Varyt (Karlsbad) és Mariánské Láznet (Marienbad), délen a sumava-hegységet a Moldva (Vltava) forrásvidékével és Český Krumlovval, valamint további fontos dél- és észak-morvaországi területeket.


A cseh történészek rendszerint kiemelik Csehország hagyományos gazdasági, történelmi és társadalmi egységét, amelyet a Münchenben kijelölt "etnikai határ"durván megbontott. Kárník szerint "történelmi szempontból az első náci és lengyel megszállás eredményei tragikusak voltak, és nehezen helyrehozható kárt okoztak; ez már akkor, 1938-1939-ben feltételezhető volt. Hiszen két államba szakítottak szét egy egységes területet, amelyet ezer év alatt a gazdasági, szociális és kulturális kapcsolatok temérdek szála szőtt át. Igaz, két (vagy több) nemzet élt rajta, amelyek nyelve (a németek esetében) érthetetlen volt a másik számára. Ám élettapasztalataik, sztereotípiáik, kulturális és politikai nívójuk tekintetében, valamint életmódjukban és számos egyéb vonatkozásban például egy érchegységi csehországi német és egy csehországi cseh közelebb álltak egymáshoz, mint Most városának német polgára egy kölni [azaz birodalmi] némethez."

Gebhart és Kuklík is hasonlóképpen értékelik az új helyzetet: "az "etnikai" cseh-német határról való tárgyalások (…) megmutatták, hogy illúzió a cseh-morva-sziléziai térség felosztása. Az ugyanis már tíz évszázad óta szerves egészként fejlődött, anélkül, hogy megsemmisítették vagy megbolygatták volna természetes és mindeddig működő egységét. (…) A müncheni egyezmény, majd Csehország, Morvaország, valamint Szilézia határmenti területeinek megszállása a náci Németország által, megbontotta a csehszlovák állam területi integritását. A területi veszteségeket még érzékenyebbé tette, hogy Magyarország és Lengyelország is érvényesítette a Csehszlovákia egyes részeire vonatkozó igényeit. (…)Ám az új határnak de facto nem volt semmilyen történelmi alapja, mivel a cseh korona országainak határai kis kivételektől eltekintve gyakorlatilag ezer éven át nem változtak, és egy különleges közép-európai állandót képeztek."

Jiri Pernes történész szerint "a kormány beleegyezése a müncheni diktátumba (…) a cseh nemzet történelmének legnehezebb pillanatai közé tartozik. A határmenti területek feladása megnyomorította a csehszlovák államot, és katonai védekezésre és önálló életre képtelen egységet csinált belőle."

1. Önrendelkezések versenye
2. Rólunk – nélkülünk
3. A megbontott egység
4. Az egyezmény következményei
5. A müncheni trauma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege